Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2018. ősz (4. évfolyam, 3. szám)

Tanulmány, recenzió, kritika

révén talál utat a fejekbe. A nemzeti állam által befolyásolt történelempolitika alaposan átformálta a többség és a kisebbség ön- és idegenképét, részint katasztrofális következményekkel a közöttük lévő viszonyra. így a romániai német irodalom szövegeit esztétikai és információs vonatkozásain túl még egymást keresztező kultúrák aspektusaiként is szemlélnünk kell, ekként lehetőséget nyújtanak a jobb önmegismeréshez, illetve mások megismeréséhez. Az így létrejövő alternatív történelem- és társadalomismeret, mások történelemelemzése több valóságváltozat érvényességének az elismerése ideális esetben elfogadó identitáshoz vezet, kivezető úthoz a nemzeti emlékezetkultúra szorításából egy kevésbé konfliktusos társadalom felé.

Továbbélést kísérletek Romániában

1989-et követően csupán néhány németül író szerző tevékenykedik már Romániában: Hans Liebhardt, Carmen Puchianu, Eginald Schlattner, Walter Gottfried Seidner, Balthazar Waitz és Joachim Wittstock. Könyveiket az újonnan alakult kiadóknál jelentetik meg: a bukaresti ADZ Kiadónál, a nagyszebeni Hora és Honterus kiadóknál, a temesvári Cosmopolitan Art Verlagnál és a brassói Aldusnál. Ezen kívül német és osztrák kiadóknál is jelentkeztek. Eredeti irodalmi kísérletnek számít a Stafette irodalmi kör, a németül író fiatal szerzők 1992-ben alakított csoportosulása Temesváron. A város és a régió irodalmi hagyománya (Aktionsgruppe Banat és az Adam Müller Guttenbrunn Kör) folytatóinak vallják önmagukat. Figyelemre méltó ennek a körnek az inter- és transzkulturális jellege, utalva a több etnikumú környezetre és a még működő német nyelvű oktatásra: a szerzők többsége nem német származású, de tanulmányaik és a régió sajátos hagyománya miatt esett a választásuk a német irodalmi nyelvre: Annemone Podlipny Hehn, Henrike Bradiceanu-Persem, Lorette Bradiceanu-Persem, Robert Tari, Lucian Varsandan. Az általuk művelt irodalmi műfajok viszonylag változatosak: vers, esszé, irodalom- és műkritika. Egyelőre nem érték el azt a színvonalat, amelyet elődeik képviseltek, szövegeiknek sincs mozgósító hatásuk a befogadásban.

Felhasznált irodalom:

1. Ritter, Alexander: Deutsche Minderheitenliteraturen. Verlag Südostdeutsches Kulturwerk, München, 2001.

2. Sienerth, Stefan: „Dass ich in diesen Ruium hineingeboren wurde”. Gespräche mit deutschen Schriftstellern aus Südosteuropa. Verlag Südostdeutsches Kulturwerk, München, 1997.

3. Schwöb, Anton (Hrs.) Deutsche Uteratur Ostmittel- und Südosteuropas. 19. und 20. Jahrhundert. Verlag Südostdeutsches Kulturwerk, München, 1992.

4. Solms, Wilhelm (Hrs.) Nachruf auf die rumäniendeutsche Uteratur. Hitzeroth Verlag, Marburg, 1990.

5. Spiridon, Olivia (szerk.) Deutsche Erzähler aus Rumänien nach 1945. Eine Prosa-Anthologie. Curtea Veche. Bukarest, 2012.

6. Tudorica, Cristina: Rumäniendeutsche Uteratur (1970-1990). Die letzte Epoche einer Minderheitenliteratur. Francke Verlag, Tübingen und Basel, 1997.

76