Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2018. ősz (4. évfolyam, 3. szám)
Tanulmány, recenzió, kritika
Cseke Péter 1945-ben született Recsenyéden. Irodalomtörténész. Kolozsváron él. CSEKE PÉTER • * Bözödi György és az erdélyi magyar szociográfia 1. Trianon utáni létünk első évtizedének legnagyobb tanulsága alighanem az volt, hogy kisebbségi helyzetben többségi tudattal élni nem lehet. Ennek a felismerésnek a logikus következménye volt a szigorú múltkritika (miért jutott az erdélyi magyarság kisebbségi helyzetbe?) és a tudatos jövőépítés követelménye; vagyis olyan életstratégia kialakítása, mely egyaránt kedvez mind az önvédelemnek, mind az önszerveződésnek. Gyakorlatilag az 1918 előtti időkből fennmaradt intézményeket (már azokat, amelyeket a román állam nem szüntetett meg) a kisebbségi élet követelményei szerint új szemléleti alapra kellett helyezni; másrészt a kisebbségi léthelyzet valamennyi életfunkciójának egészséges működése érdekében meg kellett teremteni a hiányzó intézményeket. Bözödi György klasszikus értékű könyve, a Székely bánja mindkét kívánalomnak eleget tesz. Arra a felismerésre épül ugyanis, hogy a jövő érdekében vállalni kell a hamis utópiák lebontásának következményeit (,kisebbségi küzdelmet nem folytathatunk tévedésekre alapozva), másrészt tudatosítani kell egy szervezettebb gazdasági és szellemi élet módjait és lehetőségeit. A történelmi méretű pusztulást — „A székelység megrokkant ellenállóképességgel, a gazdasági romlás végletes állapotában került az államfordulat nagy változásai elé...” (Balogh Edgár) - azzal ellentételezi, hogy a biztató jelenségekre irányítja a figyelmet. 2. Az Ellenzék riportereként faluról falura járva Bözödi egy Balázs Ferenc-megszállottságú lelkész kálváriáját ismeri meg 1932-ben. Az ő hétéves históriájából bomük ki aztán — „a balladák komor fenségével” (Balogh Edgár) —az egész székelységé. (Lukács Sándor ravai lelkész Balázs Ferenccel egy időben került ki Angliába, majd Amerikába. Lőrinczi László unitárius lelkésszel triászban ott alakították ki erdélyi életépítő elképzeléseiket.) „Az én igazi utazásom akkor kezdődött meg — ütötte le az alaphangot Balázs Ferenc A rög alatt című szociográfiai művében —, amikor a világjáró út porát leráztam magamról, s nekiláttam, hogy megküzdjek a sorsommal, teremtsem meg az én életemet.” Bözödi György „igazi utazása” akkor kezdődött el, amikor felfedezi a „bűnös utópiát”, amely megakadályozta, hogy a székelységről valóságos kép 77
