Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2017. ősz (3. évfolyam, 3. szám)
Történelem
GEREB MIKLÓS Domahidy Elemér debreceni évei (1904-06) Geréb Miklós 1984-ben született Tasnádon. Református lelkipásztor. A Szatmár megyei Irinyben él. A reformáció öts2ázados évfordulója előtt tisztelegve sorra jelennek meg a magyar protestantizmus érdemeit és értékeit bemutató kötetek, publikációk. Vitathatatlan, hogy a magyar reformáció sajátosságait: gyors elterjedését, a nyugati országokhoz képestbékés átmenetétés fogadtatását, legalább csekély részben Mohácsnak köszönhetjük.1 Összeomlás helyett újratervezés és újjáépülés következett. Itt jön a képbe Domahidy Elemér, akit kevesen ismernek a mai olvasók közül, mégis, ünneplésünk nélküle nem lenne az igazi. Amikor ugyanis a történelem megismételte önmagát, az újabb országvesztés idején egy Nagykároly környéki földbirtokos vállalta, hogy az elszakított Tiszántúli részek „fővédnöke” lesz, és nevével, tudásával, presztízsével kiállt az alakuló Királyhágómelléki Egyházkerület mellett. Domahidyról nem készült monográfia", ez a rövid tanulmány azonban megcélozza, hogy a feldolgozásra váró életműből a Cívisvárosban főispánként töltött első esztendőkre fókuszáljon, s beszédtémává tegye. Hídember volt, aki a történelmi Szatmári, Nagykárolyt összekötötte Debrecennel és Nagyváraddal. 1. Életrajzi adatok3 Teljes neve: domahidi Domahidy Elemér Született: 1865. augusztus 21., Domahida Meghalt: 1930. július 22., Szatmárnémeti Szülei: [domahidi] Domahidy István főszolgabíró, országgyűlési képviselő és [kricsfalusi] Darvay Szeréna. Testvére: Olga (*1868) Családja a Balog-Semjén nemzetségből származik, és 1280 óta lakott azon a vidéken, ahol az Ecsedi láp, a Kraszna és a Majtényi sík találkozik. Ősei között vármegyei alispánokat, szolgabírókat, katonatiszteket, országgyűlési képviselőket találunk. Nemesi címerük: kék pajzs, benne aranykoronán könyöklő, kardot tartó páncélos kar. Ugyanez a motívum alkotja a sisakdíszt, míg a foszlányok kék-arany, ill. vörös-ezüst színűek. A család a századfordulón érdekelt volt az Ecsedi Láp Szabályozó Társaság vezetésében. Elemér közéleti pályafutása a következőképp alakult: 1889-1901: főszolgabíró, 1901-1903: országgyűlési 73
