Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2017. ősz (3. évfolyam, 3. szám)
Történelem
képviselő, 1903-1906: Hajdú vármegye és Debrecen város főispánja.4 1910-1918 között másodízben találjuk ebben a hivatalban.’ Egyházi vonatkozásban 1898-1920 között töltötte be a nagykárolyi ref. egyházmegye főgondnoki tisztjét’, majd 1920. december 14-én megválasztották a romániai Tiszántúli Ref. Egyházkerület főgondnokának. Az impériumváltás okozta bürokratikus huzavonák következtében 1921-ben és 1925-ben is megválasztják Sulyok püspökkel együtt. 1926-tól parlamenti képviselő Bukarestben a Magyar Párt színeiben. 1930 nyarán bekövetkezett halála után a szülőfaluban, Domahidán helyezték örök nyugalomra. 2. Mi volt egy főispán feladata a 19. századi Magyarországon? A középkorban a király ispánokat nevezett ki a vármegyék élére, akik az uralkodót képviselték. Az újkorban ez a tisztség kettős irányba fejlődött: a főispánt továbbra is a király bízta meg, míg az alispánt a vármegye nemessége választotta. Az 1870. évi XLII. törvénycikk (A kögtnrvény hatóságok rendeléséről) szabályozta a közigazgatási egységek — régies szóval: törvényhatóságok - kiegyezés utáni működését. A IV. fejezet taglalja a főispán jogkörét. Eszerint a főispán a végrehajtó hatalom képviselője, akinek elsődlegesen arra szól a megbízatása, hogy az önkormányzatokban az államérdek valósuljon meg. Ez azt is jelend, hogy kötelessége ellenőrizni az önkormányzatok tevékenységét. Tevékenységi köre továbbá így rajzolódik ki:- elnököl a megye közgyűlésén, és minden közgyűlés előtt ún. székülést tart, melynek tagjai az alispán, főjegyző, tiszd ügyész, az állandó választmány alelnökei- évente legalább egyszer megvizsgálja a hatósági tisztviselők hivatalos eljárását- ahányszor csak jónak látja, megtekinti az alispánhoz és a polgármesterhez érkezett kormányrendeleteket és beadványokat- vizsgálatot indíthat a vétkes, ill. hanyag tisztviselők ellen, akiket a vizsgálat idejére felfüggeszthet hivatalukból (ez alól kivételt képez az alispán és a polgármester).- kinevezi a vármegye tisztviselőit A törvény leszögezi, hogy az alispánnak és a polgármesternek kötelessége a főispántól kapott kormányrendeletek azonnali életbe léptetése és alkalmazása. Ha ezt megtagadják, a főispán ideiglenesen felfüggesztheti őket, viszont azt is kimondja, hogy „a kormányrendelet végrehajtásával a főispán kivételes hatalma legott véget ért.” Domahidy Elemér első főispáni mandátuma két évet tesz ki.1 A korabeli sajtó természetes érdeklődéssel követi a város és a vármegye életét befolyásoló közgyűléseket, de az illusztris közéleti szereplők magánéletének rezdülései is gyakran hírértékkel bírnak'*. Az alábbiakban látni fogjuk, milyen kontextusban találjuk meg Domahidy főispán alakját a Vecsey Imre szerkesztésében (felelős szerk.: Koncz Ákos) megjelentetett hetilap, A város hasábjain, amely magát közigazgatási, közművelődési és közgazdasági lapként definiálta, így viszonylag széles spektrumot engedve a korabeli olvasóközönségnek. A tudósításokat pedig összevetjük a Debrecen történetében és az országban játszódott folyamatokkal. 3. Debrecen az obstrukció viharában Domahidy politikailag a Szabadelvű Párthoz tartozott. Ez a párt Deák és a 67- es kiegyezés örökségére épült. Ideológiáját arra építette, hogy a dualista szervezet 74
