Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2017. tavasz (3. évfolyam, 1. szám)
Történelem
Nagy-Oriense. A Nagy-Oriens a János-rendi Nagypáhollyal hol együttműködve, hol rivalizálva dolgozott a szabadkőművesség hazai elterjesztése érdekében. 1886-ban, a két nagypáholy egyesüléséből létrejött a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy. Innentől számítjuk a magyar szabadkőművesség virágkorát, amely 1919-ig tartott: ebben az időben mintegy száz, páholyban kb. 11 000 szabadkőműves dolgozott, közöttük olyanok, mint Ady End-re, Balassa József, Bölöni György, Ignotus, Kernstok Károly, Mechwart András, Wekerle Sándor, Kosztolányi Dezső, Türr István, Pulszfgy Ferenc, Benedek Elek, Kresz Géza, Heltai Jenő, Bláthy Ottó Titusz es s°kan mások. 15. Ed. Heti Szemle, 1913. november 26., 48. szám, 2. o. 16. A Becsületességhez címzett páholynak csak a neve maradtfenn, de Abafi szerint tagja volt: „a két költő, Kazinczy Ferenc és Kölcsey Ferenc (...) Szgtmár megye alispánja (...), aki a szabadkőművességet aligha-nem Szfimár megyébe is átplántálta, ahol Kölcsey Ferenc a szabadkőművesek feje volt volna. Hogy valóban testvér volt, az} eléggé világosan tanúsítja «Akáda» című költeménye. ” Hó. Abafi Fajos: A szabadkőművesség története Magyarországon. Budapest: Schmidl H. Könyvnyomdája. 1900. Reprint: Bu-dapest, Akadémiai Kiadó, 1993, Reprint: Tarandus, 2012. 17. Ed. Jászberényi József: A felvilágosodás korának magyar irodalma és a szabadkőművesség. Hitel, 1998. december, 87. o; Sebőn István: Első nemzeti intézményeink, megalakulása és a szabadkőművesek. Magyar tudomány. Budapest, 2000. november, 45. étf., 108. szám, 1339-1351. o, http:/ /peptid. chem.elte.hu/ RG/koz)/11 .htm 18. szabad ég alatt — nem páholyban, azaz. védett helyen; munka — szabadkőműves rituá-lis összejövetel neve, a fokozat arra utal, hogy kik vehetnek részi rajta, jelen esetben elsőfokú szabadkőművesek, azaz inasok is (és persze legények és mesterek). 19. mester — a szabadkőművesség harmadik beavatási foka, melyről oklevelet kapott az illető; a szatmári páholy mindjárt az alapító munkán leszögezte, hogy a magasabb (I V-NXXII1.) fokokat nem fogadja el, csak az első háromba - inas, legény, mester- foga beavat-ni a tesvéreket, vö. MNE, Kölcsey Ferenc Páholy Szatmár, 1. munkatábla (ideiglenes megala-kulásról), 1913. december 13.; elbocsátó levél = egy szabadkőműves páholy soraiból való tór-lést igazoló dokumentum, ha ez fedezéssel valósult meg, akkor az, illető kérésére történt. 20. királyi művészet — szabadkőművesség a történetírók többsége a mozgalmat a templo-mok és katedrálisok építőinek céheiből eredezteti, akik így nevezték nagy tudást igénylő mes-terségüket 21. kelet — a szabadkőműves szimbolikában a fényt, a világosságot, a bölcsességet jelzi 22. világosságok — a páholy legmagasabb rangú tisztviselői 23. kincstárnok - pénztáros 24. templom - a páholy egyik jelképes elnevezése, templomőr — az,a személy, aki a pá-holyt őrzi 25. munkatábla — jegyzőkönyv;fényesítés — hitelesítés a főmester és titkár aláírásával 26. Erre utalójelek már az 1872-es Remény páholy összetételében is mutatkoztak: a föld-birtokosok mellett azalapítók között ügyvédek, orvosok, továbbá kereskedők is voltak. Vö. MNE, Remény Páholy Szatmár, A.:V.:E.:N.:E.:M.:D.: Magyarország Nagy-Oriense nevében és védelme alatt Szatmár keletén dolgozó Rjsmény c. t. i.. páholy tagjainak névjegyzéke, 1872 27. Vö. MNE, Kölcsey Ferenc Páholy Szatmár, Azalapítótagok, 1913. december 13. 28. A szabadkőművesek alkotmányának első fejezete szerint: „(...) míg a régi időkben a Kőmívesek minden országban arra voltak kötelesek, hogy annak az Országnak vagy Nemzyt-nek a Vallását kövessék, amelyben éltek, akármilyen is lett légyen az most alkalmasabbnak véljük csak annak a Vallásnak a követésére kötelezni őket, amelyben minden Ember egyetért, meghagyván kinek-kinek a 87
