Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2017. tavasz (3. évfolyam, 1. szám)

Tanulmány, recenzió, kritika

4. dallampélda: II. résy31. sy.

A darab végén Arany megjegyzése: „Compositio enyém a nyavalyás, még a 30-as évekből”.

A harmadik rész, „Kántáló dallamok és gyermekréják”, igen rövid, mindössze 8 dallamot tartalmaz. Ezt, amellett, hogy az idős költő már kevésre emlékezett, az is magyarázza, hogy elvonuló, zárkózottabb természet lévén, gyermekkorában nemigen vett részt az ilyen játékokban. A szalontai gyermekek bizonyára jóval többet ismertek. Van itt két igazi kántáló dallam, négy gyermekdal, mondóka, játékdal, egy „vegyes” dal (egy koldusének kezdete, folytatva egy történelmi ének strófájával, mint Kodály megállapította), valamint egy köszöntő dal, melynek változatát Kodály megtalálta, és fel is dolgozta énekkarra, „Nagyszalontai köszöntő”

címmel. Álljon itt a dal Arany által feljegyzett változata:

5. dallampélda: III. résy 2. sy.

A dalgyűjtemény összeállítását és kottaírását tekintve más múlt századi gyűjtőmellettAranyszinteszakemberszámba megy. Bartalus inkább rontott, mint javított lejegyzésein. Elsősorban a dallamoknak tulajdonít fontosságot, a hiányzó vagy elfelejtett szövegrészeket nem pótolta (egyikhez, másikhoz Bartalus társít majd önkényesen szöveget). A lejegyzésekben észrevehető, hogy Arany mint hangszerjátékos kedvek a gitáron könnyen játszható

39