Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2016. tavasz (2. évfolyam, 1. szám)
Történelem
voltak tekintettel, amikor a még használható téglákat és köveket a törmelékektől elkülönítve rakták, hanem az ostromból maradt vas ágyúgolyókra is, melyek az építéshez szükséges nyersanyagként jöttek számításba. Ezek is igazolják Istvánffy Miklós (1538—1615) állításait, miszerint a János Zsigmond által vezetett ostrom kemény ágyúzással járt együtt. A vár tisztítása közben az álló falakon kívül a megtalált pincéket is igyekeztek megmenteni. A tisztítással párhuzamosan az újjáépítés is elkezdődött. Az 1728 végén, valószínűleg maga Károlyi Sándor által készített számadás szerint a tényleges építkezés „circa finem July 1727” kezdődött. Naplójegyzeteiből tudjuk, hogy az egyik várbéli magtár tisztítására és újjáépítésére került sor leghamarabb. 1728 januárjában már ennek berendezéséről gondoskodik, majd a fennálló tornyok és falak veszélyes részeinek bontását sürgeti, amellyel Szent Gergely napig (márc. 12.) kell végezni, mert annál hamarabb a kőművesek úgysem jönnek meg (ti. Nagykárolyból, ahol ekkor a piarista gimnázium építése folyt). Folyamatosan gondoskodik az építőanyagok szállításáról, hogy a munka minél serényebben haladjon. A kőművesmunka vezetésével az ekkoriban máshol is folyó építkezések irányító mestere, Csacsala lehetett megbízva, mivel az 1728-as kiadásokban így emlékeznek meg róla: „Csacsalla Paler es munkának directora fő mester és delineator”. Egy korábbi elszámolásból azt is megtudjuk, hogy Csacsalának Christian volt a vezetékneve. Valószínűleg a mester olaszos hangzású neve alapján gondolták úgy a 19. században, hogy Károlyi Sándor olasz mesterekkel terveztette a várat. A delineatiót, vagyis a terveket és a költségvetést Csacsala készíthette, de Károlyi Sándor is egészen nagy szerepet vállalt az építkezésben, amint ez a tiszttartók számára írt utasításaiból kitűnik. Tanácsai nagyon pontosak, az adott feladat legegyszerűbb és leggazdaságosabb megoldását tartja szem előtt. A szöveges utasításokat a helyszíni magyarázat mellett rajzok is segíthették, amelyekből egy fenn is maradt. Károlyi már az olcsvai kastély építkezéseit is maga irányította, ehhez készült rajzai is megvoltak a családi levéltárban. Az írott utasításokra azért is szükség volt, mert ezekben az években Károlyi Sándornak az országgyűlés miatt Pozsonyban kellett tartózkodnia, így a helyszíni felügyeletet Ferenc fiára bízta. A legrészletesebb utasítások 1729. január 17-ről maradtak fenn Károlyi Sándortól. Ekkor már készen volt a magtár, a tömlöc, felette a kápolnával (északkeleti kerek torony), valamint a régi kerek torony (délkeleti) alsó szintjei. Ezek után az északi szárny udvar felőli árkádjairól, a konyhatoronyról (északnyugati kerek), valamint a tőle nyugatra lévő kis házról, az itteni lépcsőről, az árkádok alatti kút építéséről rendelkezik. A keleti oldal felső szintjén a szobákban már a belső munka folyt. Ugyanakkor a biztonság kedvéért, hogy a mesterek hiába ne töltsék az időt, még a kapu környékének, az itteni lépcsőnek az építéséről, majd a kapu kijavításáról, végül a fölötte lévő homlokzatok rakásáról is rendelkezik. A következő hónap elején viszont Surányból így ír fiának: „Itten pedig jó kőműves pallér akadván az erdődi delineatiót (terveket) is actu (most) csináltattam, úgy annak is a% károlyi collégiumnak is fac^ádáját (homlokzatát) s külső vakolását s minthogy Csacsala részeges, jobbítani sem akarja magát, ecetet is le fogom küldeni. Se felesége se gyermeki, talán ottan megragad s házasodik. Egy pápistával több lesz alfáidon, úgy korcsmán ivóval. Egy finom oltárcsináló asztalosra is akadtam legényestül, a%t is le fogom küldeni együtt apfaczadókkal Ezek Erdődre applicáltathatnak. Csacsala Károlyban continuálja operatióit, reménlem, jövő héten lovaimmal együtt leindíthatom őket”. Következő levelében megerősíti, hogy az asztalost leküldi, aki az esztergáláshoz is kiválóan ért, mind88
