Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2016. tavasz (2. évfolyam, 1. szám)
Tanulmány, recenzió, kritika
minden toldalékos és toldalék nélküli alakja. Vizsgálódásunk természetéből következik, hogy bennünket ezúttal elsősorban a szóelőfordulás fog érdekelni, de a szövegünkben megszámoltuk a szótári szókat is. Az első két rovat a szóelőfordulásokat, illetve azok számát tartalmazza. Ha a második rovat számait összeadjuk mind a 88 íven, megkapjuk, hogy a riporter a mérkőzés kilencven perce alatt összesen hány különálló szót mondott ki. A második rovat számainak összege 12 472 szóalak. Természetesen ebben a szóismédődések is benne vannak. Például az a határozott névelő 1310-szer fordul elő, párja az pedig 320-szor. Ezek a leggyakoribb szóelőfordulások. Valószínűleg bármilyen hosszabb szövegben szintén ezek lennének. Az azonban már csak az ilyen típusú szövegekre jellemző, hogy a harmadik helyen a gyakorisági sorrendben 251 előfordulással a labdát, a negyediken pedig a labda szóalak áll 213 előfordulással. Ez abból következik, hogy a mérkőzést közvetítő sportriporter legfőbb feladata épp a labda útjának követése, s így nagyon gyakran meg kell neveznie a játék eszközét. De lássuk a további sorrend hogyan alakul! 4. most — 183; 5. van— 155; 6. de — 146; 7. és — 143; 8. ott— 129; 9. angol— 126; 10. magyar— 107; 11. asján — 105; előre— 105; 12. nem— 103; 13. pillanatban — 96; 14. Bo^sik — 94; 15. azonban - 92; 16. Puskás - 90; 17. Hidegkúti - 87; 18. Budai— 85; 19. Kocsis— 81; tovább— 81," 20. is— 80; 21. e (mutatónévmás), egy (névelő) — 79; 22. adja — 69; 23. csapat — 68; 24. vágja ‘rúgja erősen a labdát’; 25. volt- 56 stb. A fenti adatokból kiszámíthatjuk a szövegalkotó riporter átlagos beszédsebességét, beszédtempóját. Csupán a kilencven perc alatt elmondott 12 472 szóalak számát kell elosztanunk a kilencvennel, és megkapjuk, hogy 138,6 szóalak hangzik el átiagosan percenként, illetve 2,3 szó másodpercenként. Ezt a számot mindenképpen igen magasnak tekinthetjük, hisz egy másodperc csak egy kétjegyű szám kimondásához elegendő idő. Ha most képzeletben felidézzük egy futball-mérkőzés menetét, beláthatjuk, hogy bármennyire is dinamikus a játék, vannak benne olyan „holt idők” is, amelyek nem igényelnek folyamatos beszédet a közvetítőtől. Például, ha a játékos a labdát messze a pályán kívülre rúgja, hosszú másodpercek telnek el, amíg a játék újrakezdődhet. Hasonló helyzet áll elő szabálytalanságok esetén, valamint gól utáni újrakezdésekkor. Éppen az mutatja Szepesi György riporteri nagyságát és kimagasló nyelvi teljesítményét, hogy ezeket a játék szempontjából „holt időket” is mindig kitölti szöveggel, azaz akkor is folyamatosan beszél, ha éppen áll a játék. Ilyenkor tudatja hallgatóival a háttérinformációkat a játékosokkal és a mérkőzéssel kapcsolatban. Ha eltekintünk az azonos szóalakok ismétlődésétől, és csak az egymástól különböző szóalakokat vesszük számba, egy másik szóelőfordulási mutatót is kaphatunk. 1984 azon szóalakok száma, amelyek különböznek egymástól. Elosztva az összes szóelőfordulások számát (12 472) ezzel, megkapjuk a szóelőfordulások átlagos ismétlődési rátáját, ami a mi esetünkben 6,3. Azt jelenti ez, hogy átlagosan mindenik szóalak 6,3-szer ismédődik. Ha csak a szóelőfordulásokkal foglalkozunk, legfeljebb a beszédsebességre tudunk következtetni. Ezért kell megvizsgálnunk azt is, hogy a szövegalkotó hány különböző szótári szót használ. Ezt úgy tudjuk megszámolni, hogy a szóelőfordulásokat megfosztjuk a jelektől és a ragoktól, s természetesen minden szót csak egyszer veszünk számba. Elvégezve a fenti műveletet, azt látjuk, hogy a vizsgált szöveg 1213 különböző szótári szót tartalmaz. Úgy tűnik, hogy ez a szám a riporter nagy és változatos egyéni aktív szókincsét 52
