Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2016. tavasz (2. évfolyam, 1. szám)
Tanulmány, recenzió, kritika
ot, az angol csapatkapitányt, a világ egyik legjobb hátvédjét, és védhetetlenül rúgja a labdát a rövid felső sarokba. Ezzel 1 -3 az eredmény. Bozsik huszonöt méterről elvégzett szabadrúgásába Puskás félúton beletette a lábát, és a labda irányt változtatva bepattogott az ellekező kapufa mellett. Az első félidőben még Mortensen révén szépítenek az angolok: 2-4 félidőben az eredmény. A második félidőben az 50. percben Puskás Bozsik elé passzolja a labdát, aki a tizenhatoson kívülről a felső kapufa alá lövi. 2-5 ezzel. Három perccel később Puskás Hidegkútit hozza helyzetbe, aki ezzel a góllal mesterhármast állított be. A végeredmény 3-6-ot Ramsey állította be büntetőből. A mérkőzés filmfelvételen és helyszíni rádióközvetítés felvételén maradt fenn az utókornak. A mikrofonnál a Magyar Rádió híres riportere, Szepesi György állt. Az ő közvetítésének szövege képezi az elemzés tárgyát. Az elvégzett munka menete Egy sportesemény helyszíni rádióközvetítésének szövegtípusát nyelvészeti szempontból tudtommal eddig senki sem vizsgált még meg. Ezért is tűnt kezdetben bizarrnak az ötlet. Mégsem adtam fel a tervem, a hatvanadik évforduló jó alkalomnak tűnt a kivitelezéshez. Az elvégzett munkamenetnek a következő lépései voltak: 1. Egy bármelyik pillanatban megállítható kis magnetofonra rögzítettem a teljes mérkőzés rádióközvetítésének teljes szövegét, aminek időtartama 90 perc. 2. Szóról szóra, mondatokra tagoltan lejegyeztem a közvetítés szövegét. 3. Ez lehetővé tette minden szónak külön cédulára írását, kicédulázását, majd a szavaknak betűrendbe való szedését. 4. Elkészítettem az összes előforduló szó betűrendes listáját az alábbi rovatokkal: /. Szóalak; 2. A szpelőfordulás hányszor ismétlődik; 3. S^ófaja; 4. Egyszerű sjó; 5. Összetett s%ó; 6. Tőszó; 7. Képlett sjó; 8. Előforduló képzők; 9. Előforduló jelek; 10. Előforduló rágj 11. Igemód; 12. Igeidő; 13. Szám; 14. Személy; 15. Ragozás. Például az akarta szóalaknál a következő adatok szerepelnek: 1. akarta 2. 3 (a szövegben háromszor ismétlődik) 3. ige 4. 3 (egyszerű szp háromszor) 5. — (nem összetett szp) 6. 3 (tőszó) 7. — (nem képzett) 8. — (nincs képző) 9. -t (múlt idő jele) 10.-a (igei személyrag) 11. kijelentő mód 12. múlt idő 13. e. sz- 14. 3. személy 15. tárgyas ragozás. 5. A fenti adattár, melyet megvonalazott és fénymásolt A 4-es ívekre írtam úgy, hogy mindenik ív huszonöt szót tartalmazzon, 88 ívből áll. Szó tani elemzés Minden szöveg mondatokból, ezek pedig szavakból épülnek fel. A szó azonban a nyelvészek szerint is „rendkívül bonyolult jelenség: a nyelvtudományban máig sincs általánosan elfogadott meghatározása. A szónak ugyanis más-más tulajdonságai tűnnek elő, ha jelentése, ha alakja vagy ha funkciója felől közelítünk hozzá. De ma már eléggé közismert, hogy a sjó megnevezés legalább három különböző dolgot jelent: 1. szótári szót; 2. szóelőfordulást; 3. szóalakot” (BOKOR: 2001, 159). A szótári szó fogalmát általában ügy határozzák meg, hogy „a szóelőfordulásoknak a jelektől és a ragoktól megfosztott része”, „a szóelőfordulás a szótári szók tényleges megjelenése, voltaképpen minden különírt egység, ahogy és ahányszor a mondatban megjelenik” (uő. 159). A szóalak pedig a szótári szók valamennyi lehetséges szóelőfordulása, vagyis 51
