Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2015. tél (1. évfolyam, 1. szám)
Évforduló: Jászi Oszkárról Nagykárolyban
HAJDÚ TIBOR Az emigráns Jászi levelezése Hajdú Tibor 1935-ben született Budapesten. Történész, akadémikus. Jászi személyiségének ismeretében fel kell tételeznünk, h°gy hazai tevékenysége során is terjedelmes levelezést folytatott, bár azt az emigrációba nem vihette magával. A legfontosabbat, levelezését Ady Endrével egy barátjára bízta, aki azt sokáig őrizte, de az 1944-es ostrom során elvesztette. így hazai leveleiből csak néhány száz példány maradt ránk, elsősorban Somló Bódog és Szabó Ervin hagyatékában, a hozzá írott levelekből alig néhány darab. Emigrációs levelezése viszont csaknem teljesen rendelkezésünkre áll, mert Jászi általában minden levelet megőrzött. A hiányzók Károlyi Mihály és más barátai hagyatékából pótolhatók. A levelezés egy része családi, de ez is tartalmaz történelmi érdekességű dokumentumokat, első sorban második feleségével, Lesznai Annával élete végéig folytatott levélváltása. Amerikába, Oberlinbe költözése után kiterjedt levelezést folytatott tanítványaival és tanártársaival, ezek magyar szempontból érdektelenek. Emigrációs levelezésének két súlypontját emelhetjük ki. Az első 1919 és 1925 közötti bécsi emigrációja, amikor mint aktív politikus a demokratikus emigráció megszervezését és politikai irányítását vállalta magára, nem kisebb célkitűzéssel, mint a Horthy-rendszer megdöntése. Ennek reménytelenségét belátva vállalta az oberlini professzori állást, ami nemcsak földrajzi távolságot jelentett, hanem a politikai aktivitástól való távolságtartást is. Egykori politikai barátai egy részével, így elsősorban Károlyi Mihállyal, továbbra is elég sűrűn levelezett, s ezek az 1925—1941 közti levelek is sok érdekes véleményt és vitát tartalmaznak, de az aktuális politikába való befolyás igénye nélkül. 1941-ben bár nem szívesen, de részt vett a magyar antifasiszta emigráció összefogásában, irányításában. Ez az 1941-től 1945-ig, a világháború végéig terjedő időszak politikai levelezésének második súlypontja. A háború után magyar vonatkozású leveleinek és levelező partnereinek száma is csökkent, a hazai helyzetet kezdettől reménytelennek látta, ennek megfelelően itthon maradt barátainak is a közélettől való távolmaradást tanácsolta. Terjedelmes levelezésének részletesebb elemzésére itt 98
