Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2015. tél (1. évfolyam, 1. szám)

Történelem

gótikus emlékanyagán is.

Sárkö%újlakon még a 20. század elején is két középkori templom állt, az összeolvadt két település egykori plébániatemplomai, amelyeket aló. századtól a két református gyülekezet használt. A ma is álló újlaki templomot nemrég teljesen felújították, de a munkálatokat nem előzte meg részletes épületkutatás. így további kérdés marad, hogy a látható kőfaragványok és egyéb adatok alapján a 15. század közepére keltezhető épületnek milyen előzményei voltak és azok milyen mértékben maradtak meg? A sárközi részen álló templomot 1912-ben elbontották, helyére ma már csak egy harangláb emlékeztet, az önálló gyülekezet is összeolvadt az újlakival. A templom pontos helyét több roncsolásmentes módszer — légifotózás, műszeres szintfelmérés, földradar, valamint mágneses és elektromos földvizsgálat — alkalmazásával sikerült meghatározni. A felméréseket ásatással is sikerült hitelesíteni, így előkerült az elbontott templom sokszögzáródású szentélye, a sekrestye és a hajóhoz csatlakozó előcsarnok alapozása, valamit a templomhoz tartozó támpillérek. Hasonló roncsolásmentes módszerek révén sikerült azonosítani Aranyosmeggyes mára elbontott középkori plébániatemplomának maradványait, de itt feltárásra még nem került sor.

További kisebb, korlátozott mértékű falkutatások zajlottak Erdőd és Béliek római-katolikus templomában. ítélteken igazolódott, hogy a megmaradt gótikus szentély mellett, a torony is jelentős középkori részleteket őriz. Erdőd esetében bizonyítást nyert, hogy az északi mellékhajó, a csatlakozó sekrestye a főszentéllyel egy időben, a 15. század során épült, míg a déli mellékhajót az 1860-as átalakítás során emelték. Tasnád református temploma nagy méretével és reprezentatív kialakításával eddig is kitűnt a vidék gótikus építészetének emlékanyagából. Nem véletlenül, hiszen a település az erdélyi püspök birtokközpontja, a helyi plébános számos alkalommal a püspök vikáriusa volt. A remélhetőleg rövidesen bekövetkező teljes felújítást falkutatás és kisebb régészeti feltárás előzte meg, mintegy előkészítve egy átfogó alapos épületkutatást. A templomot díszítő kőfaragványok sorát — ülőfülke, sekrestyeajtó és a szamárhátíves északi kapu kerete - a részleges feltárás során talált késő gótikus szentségtartó fülke levésett kerete egészíti ki. Mindezek megerősítik az épület 1480 körüli keltezését. Megemlítendő az egykori Szatmár keleti részét jelentő bányavidék központja, Nagybánya (Asszonypataka) plébániatemplomának közelmúltban lezárult feltárása. A feldolgozás folyamatban van. Annyi már most bizonyos, hogy az előkerült leletanyag alapján ez az épület a térség gótikus építészetének fontos emléke volt.

Véletlenszerűen vagy kisebb átalakítások során előbukkant részletek — mint például a piskolti református templomban előkerült félköríves ablakok vagy a vetési református templom szentélyében előkerült függőgyámköves szentségtartó fülke — utalnak arra, hogy a szatmári templomokban még jelentős középkori emlékek lappanganak. A térség középkori egyházi építészetének megismeréséhez és megismertetéséhez a konkrét műemléki kutatások és az eredmények közzététele mellett fontos hozzájárulás a nyíregyházi és a szatmári múzeum által szervezett, román-magyar részvétellel zajló tudományos konferenciasorozat Középkori egyházi építészet Erdélyben címmel. A konferenciákhoz kapcsolódóan többnyelvű tanulmánykötetek jelentek meg. Az említett régészeti kutatások, felmérések, valamint a falés freskókutatások eredményei több más összefoglaló és esettanulmánnyal együtt 2011- ben jelentek meg a két szomszédos megye önkormányzatának közös pályázata révén, majd az újabb eredményeket, Kárpátaljára kiterjedően is, két további kötetben adták ki, a kár93