Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2015. tél (1. évfolyam, 1. szám)
Történelem
Szőcs Péter Levente 1974-ben született Székelyudvarhelyen. Történész, régész. SZŐCS PÉTER LEVENTE Középkori és kora újkori épített örökség az egykori Szatmár vármegye romániai részén Újabb kutatások és eredmények Az országhatártól keletre eső szatmári területek műemlékeit meglehetős elhanyagoltság jellemezte a 20. század második felében. Pedig a kezdetek biztatóak voltak, hiszen Haas Mihály püspök meghívására Henszlmann Imre, Rómer Flóris és Schulz Ferenc végiglátogatta a megye középkori eredetű műemlékeinek jelentős részét, így azok országos szinten is ismertekké váltak. A magyarországi részre eső épületeket az 1960-as évektől kezdve módszeresen kutatták, felújították és az eredményeket összefoglalták a megye műemléki topográfiájában, így sorsuk mondhatni szerencsésebben alakult, mint a romániai területre eső társaiké. Az elmaradásokat az ezredforduló után beinduló határon átnyúló, EU-s finanszírozású programok segítségével lehetett részben pótolni, amelyek jelentős része a nyíregyházi Jósa András Múzeum (korábban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága) és a romániai Szatmár Megyei Múzeum kiváló együttműködése révén jött létre. A közös programok romániai része a mai Szatmár megyére vonatkozott, így érintette az egykori Ugocsa és Közép-Szolnok déli, illetve északi területeit. Az itt álló műemlékek több szálon kapcsolódtak a történeti Szatmárhoz, így figyelmünket ezekre is indokolt kiterjeszteni. A kutatások több tudományterületet érintettek, felöleltek történelmi és régészeti témákat, ugyanakkor fontos részük volt a középkori templomok kutatása, hiszen ezek képezik a műemlékállomány legrégibb és az átalakításoknak leginkább kitett részét. 2008-tól kezdődően több éven keresztül folyt e templomépületek építészeti felmérése, amelyhez korlátozott történeti, művészettörténeti vagy éppen régészeti és falkutatás társult. Ez utóbbi olykor meglepő információkat eredményezett az álló műemlék templomok eddig nem sejtett korai történetéről. Az alaposabb és részletesebb kutatás révén a béréi református templomban az Urunk Színeváltozását ábrázoló, az Árpád-kor utolsó századából származó freskó részlete bukkant elő a már ismert, a XV. századból származó Köpenyes Madonnát bemutató freskója alatt/mellett. Hasonló freskókutatásokra került sor a két múzeum, valamint a fenntartó egyházak kezdeményezésére 90
