Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2015. tél (1. évfolyam, 1. szám)
Évforduló: Jászi Oszkárról Nagykárolyban
Jászit egész életén keresztül, haláláig tartó emigrációjában is elkísérte Ady költészete és gondolatisága.14 A Huszadik Század 1919. márciusi Ady-számának élén, a tanácshatalom első napjaiban Jászi szimbólummá, zászlóvá, vátesszé stilizálta Adyt. Benne látta a magyar szellemi arisztokratizmus és népiség, a falu és a város, a kereszténység és a demokratikus fejlődés szintézisét. Jászi szerint Ady a társadalmi, nemzetiségi jogegyenlőség megteremtésének megkerülhetetlenségét felismerve jutott el a demokráciának és a szocializmusnak — mint világfelfogásnak — az igenléséig: „Ez az alapvető erő az ő nemes osztályfelettisége, keresztény, sőt keresztyén emberszeretete, a múltba való ösztönös és tudatos elmélyedése, de úgy, hogy a jövőt kutató és hívó tekintete újra élővé tette azokat a kódexromokat, melyeket a hatalmasok zsoldján élősködő históriairás a haladás útjába rakott. Ez az alapvető erő az ő gyönyörűen szintetikus egyénisége volt, mely a város és a falu értékítéleteit magasabb egységbe forrasztotta.”15 Röviden összegezve mondanivalónk lényegét: az 1880-as években a nagykárolyi iskolapadokból elindult két magyar történeti személyiség kapcsolata egyszerre igaz és őszinte, a nemzeti liberalizmus és a megújított patriotizmus elvazonosságára épülő barátság volt. Nélkülük — ennek a barátságnak az értékei, tanulságai nélkül — nehéz lesz a 21. század rengeteg kihívására érvényes és tartós megoldásokat találnunk. Jegy%etek 1. A 19. századi gyökérzettel rendelkező nemzeti, konzervatív, baloldali, polgári liberalizmus magyar alakváltozatairól, s ezek 20. századi magyar közgondolkodást befolyásoló hatásáról ld. pl. Schien István: A kormányzó liberalizmus sajátosságai Magyarországon 1867 után. Kommentár, 2008. 1. 44-55; Horváth Csaba-Techet Péter: Engedtek a negyvennyolcból. A nemzeti liberalizmus eltűnésének okai és mai megjelenésének esélyei. Kommentár, 2012. 5. http://kommentar.info.hu/iras/2012 5/engedtek a negyvennyolcból 2. Bényei József: Világnézeti elemek Eötvös József gondolataiban. In: Uő.: Eötvös József könyvei és eszméi, Csokonai Kiadó, Debrecen 1996. http://mek.oszk.hu/03100/03176/html/eotvos20.htm 3. Jászi patriotizmusának fejlődéséről ld. Hanák Péter, Jászi Oszkár dunai patriotizmusa, Magvető Budapest. 1985. Az 1914 előtti fejleményekre vonatkozó részlet— A nemzetiségi kérdés és Magyarország jövője, Budapest 1911 .c. könyv teljes szövegével — letölthető itt az Érsekújvár és vidéke c. portálról: http: / /www.watson.sk/index.php?option = com content&view=article&id= 1706:jaszi-oszkar-es-a-nemzetisegikerdes&catid=38: default& Itemid=58 4. Ady Endre: Jászi Oszkár könyve (A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés, Nyugat, 1912. 10. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00104/03341.htm 5. Ady Endre: Jóslások Magyarországról. Tanulmányok és jegyzetek a magyar sorskérdésekről. Szerkesztette és bevezetéssel ellátta Fája Géza. Athenaeum, Budapest 1936. 6. Babus Endre: Ady Endre: Vallomás a patriotizmusról, http://ady.mtak.hu/hu/study.htm. A tanulmány rövidebb változata. Az Ady-esszé keletkezéséről ld. még. Székely Artúr: Ady-emlékek. Nyugat, 1924. 3. http://ady.mtak.hu/ hu/sza.htm 7. Ady Endre: Vallomás a patriotizmusról. Ady Endre összes prózai művei, Arcanum Adatbázis Kft. Budapest 1999. http://mek.oszk.hu/00500/00583/html/index.htm 8. Uo. http://mek.oszk.hu/00500/Ü0583/html/ady50.htm 9. Jászi Oszkár: Egy verseskönyvről. Világ 1914. február 15. Az írás megtalálható Jászi Oszkár publicisztikája, Gondolat, Budapest 1982. 212. http://vmek.o.szk.hu/09800/09871 /pdf/jaszil.pdf 10. „Míg Ady elleneinek magyarságát a föntvázolt nemzeti és állami illúziók határozzák meg, addig ez illúziókban nem hisz többé, a liberális korszak nemzeti formalizmusa az gondolkodására hatástalan, s attól mentesen — ez a döntő momentum — képes felismerni a kor magyarságán a hanyatlás szomorú jeleit. Ady 118
