Virag, Paula (szerk.): 300 de ani de la colonizarea şvabilor dunăreni în comitatul Satu Mare (Satu Mare, 2012)
Sárándi Tamás: A visszanémetesítés tétje: anyanyelvi oktatás kérdése a szatmári sváboknál az 1930-as években
túlnyomó többsége a magyar tannyelvet akarja, mert otthon is azt beszéli és nem tűri, hogy ráerőszakoljanak olyan nyelvet, amelyet ő nem akar. 2. Baia-Sprie /Felsőbánya, Szatmár megye/:24 öt tanerős apácaiskola,25 melynek nyilvánossági jogát 1938. május 6-án 206566/37 számú közoktatásügyi minisztériumi rendelettel egyszerűen elvették.26 Az iskola a szatmári egyházmegye legkitűnőbb iskoláinak egyike. Az állami iskolák sem szellemben, sem eredményben meg sem közelítik. Az intézkedés háttere a következő: a kis bányaváros plébánosa, dr. Czumbel Lajos27 (aki az impériumváltozás után az első román-magyar nyelvtanit írta középiskoláink számára!).28 Törhetetlen kemény magyar ember, akinek magyarságát nem bírja elviselni sem az ottani bányafőnök (aki egyszer egy úrnapi körmenetbe kocsijával a hívek nagy fölháborodására belehajtott), sem pedig az ottani rendőralbiztos (valami Zsonga nevű). Ezért elhatározták, hogy kiszekirázzák29 onnan. Haditörvényszék elé vitték többször: persze a haditörvényszék felmentette. Mindenen ütni igyekeztek, ami katholikus. A bányász-hívek30 férfiai alig mernek a templomba járni, különösen a félénk altisztek, mert áthelyezés és állandó rémítéssel igyekeznek távol tartani a katholikus templomtól és lelkipásztortól őket. A rendőralbiztos most a katonai mozgósítás idején31 március óta gyűlöletből az apácák udvarát, több helyiségét és a plébániát telezsúfolta katonasággal, lovakkal. Sem éjjel, sem nappal nyugalma nincsen sem az apácáknak, sem a plébániának. A bányásznép néma dühvei és elkeseredéssel nézi a katholikus egyházának ezt az állandó gyötrését. Elkeseredését fokozza az a körülmény is, hogy a nyilvánossági jog elvétele miatt külön vizsgadíjat kell fizetni a vizsgáztató bizottságnak: pedig a fizetése még megélhetésre is szűkös. Hogy türelme meddig bírja, nem lehet tudni. bizonyítandó. Bővebben lásd: Tilkovszky Lóránt-Weidinger Melinda, Magyar memorandum és német válasz. A Duna-medencei kisebbségi problémákról, 1931, in. Századok, 2003/6, p. 184. 24 Nem tartozik a szatmári sváb települések sorába, az 1930-as népszámlálás szerint hivatalosan csak 4 személy vallotta magát németnek. A városias település magyar többsége miatt (ekkor 55% a magyar lakosság aránya) a szatmári egyházmegye egyik legjelentősebb plébániája működött itt. Mint a dokumentumból kitűnik az iskola nyilvánossági jogát csak 1938-ban vonták meg, s ekkor sem merül fel a német nyelv esetleges bevezetésének problémája. Az intézkedés a magyar iskolahálózat gyengítésére tett lépésként értelmezhető s nincs kapcsolatban a sváb mozgalommal. 25 Lásd fentebb. 26 A nyilvánossági jog elvétele azt jelentette, hogy az iskola nem rendezhetett érettségit, illetve nem adhatott ki diplomát, diákjai más iskolákban voltak kénytelenek levizsgázni fizetség ellenében. 27 Czumbel Lajos (1891-1967) a szatmári egyházmegye egyik legműveltebb papja, tanulmányait Insbruckban és Rómában végezte, filozófiából és teológiából doktorált. 1915-ben szentelték pappá, 1931-1941 között Felsőbányái plébános, emellett a szatmári püspöki papnevelde tanára. Scheffler János püspök letartóztatásakor őt nevezi ki titkos ordináriusnak s ebben a minőségében vezeti a püspökséget haláláig. Aktív közéleti tevékenységet folytatott, Országos Magyar Párt vezetőségi tagja volt. 28 1921-ben jelent meg Kolozsváron, Román nyelvtan gyakorlatokkal és feladatokkal címmel. 29 Zaklat, elűz. 30 A nagybányai bányavidék egyik központja, így a város lakosság többségének foglalkozása a bányászat volt. 31 A külpolitikai helyzetben bekövetkezett változások miatt (csehszlovák vállság, kisantant felbomlása, Kárpátalja megszállása) 1938-tól Románia mozgósítást rendelt el s a hadsereg jelentős egységei épp Szatmár megye területén állomásoztak. A beszállásolások és a rekvirálások miatt folyamatos konfliktus volt a hadsereg és a lakosság között. 42
