Diaconescu, Marius (szerk.): Nobilimea romanească din Transilvania (Satu Mare, 1997)
Tóth István György: A kisnemesség szerepe és társadalomképe a 18. században
parasztember. A régi hőstett, a török foglyot ejtő végvári kapitány története nyilván azért forgott közszájon a faluban, mert Chutor András sokaknak elmondta, hogy mit olvasott ki a pap a régen eltűnt oklevélből,így védekezve a társadalmi lesüllyedéssel járó presztízsveszteség ellen11. 1727-ben a magát százhét évesnek mondó Vice György, aki végvári katona volt, már úgy emlékezett vissza egy nemesre, hogy az egyenesen az egri basa fejét vágta le, amely levágott fö azután az ónodi vár kapujában száradt el. A 18. század elején vallomást tevő vitéz még együtt harcolt a hős vitézzel, egy másik, 1768-ban tanúskodó kisnemes azonban már csak apja és anyja elbeszéléséből vallhatta, hogy Bécs ostromakor, azaz 85 évvel korábban, a szóban forgó kisnemes egyike volt annak az öt vitéznek, akik "három török fejet vittek... a császár eleibe, ugyanazért mind az ötnek az akkori császár nemeslevelet is adott". A történet egy évszázaddal a bécsi ostrom után, már erősen monda-ízű. Lipót császár, akárcsak egy kisebb végvár kapitánya, személyesen veszi át a hősiesen küzdő kisnemesektől a levágott török fejeket, és már állítja is ki jutalmul az armálist. A féltve őrzött, de nem értett latinnyelvü írás a nemeslevél erősítette a szóban átörökített hagyományt, amellyel e paraszti szinten élő armálista kisnemesek igyekeztek fenntartani társadalmi presztízsüket* 12. Egy másik, szintén paraszti szinten élő kisnemesi család már egyenesen úgy emlékezett, hogy nemesi címüket annak köszönhetik, hogy 1526-ban a híres mohácsi csatában megmentették (az egyébként akkor meghalt) II. Lajos király életét. 1742-ben Veszprém vármegye vizsgálatot indított a família nemességéről. Az egyik tanú elmondta, hogy amikor a feleségét elvette, akkor olvasta a kuriális falu királyi adománylevelét, és benne felesége családja nevét. (Feltehetően ezzel bizonyították be leendő rokonai, hogy nemes a lány.) Ugyanekkor a régi öreg emberektől "hallotta azt is ..., hogy ezen família közül egyik, amidőn Lajos király a Mohács mezein harcolt, a hintójából a kerékszeg kiesett, és az ujját tette a szeg helyett a tengely végibe, s úgy vitték a királyt bizonyos ideig". Egy másik nemes vallomása alapján a legenda forrását is kinyomozhatjuk: ebből kiderül ugyanis, hogy a nemesi falu adománylevelét a "boldogult Lajos király" adományozta. Az oklevél már ekkor sem volt meg, így nem lehetünk benne biztosak, hasonló oklevelek " Film B 1389. Zala Investigatio nobilium Fasc. 4. No. 220. 12 Borsod megye levéltára. Acta nobilitaria, Balogh, Kun. 226
