Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Obiective / Esettanulmányok / Case Studies - Buzás Gergely - Eszes Bernadett: XI. századi görög monostor Visegrádon
Búzás Gergely - Eszes Bernadett 60 monostor eredetileg görög lett volna.57 Ezt azonban egyértelműen sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet. A szentélytípus biztosan későbbi: XII-XIII. századi emlékei már nagyobb számban ismertek: Vértesszentkereszten az egyhajós, egyenes szentélyzáródású templomhoz utólag, a XII. század folyamán hozzáépült két félköríves apszisú kápolnának köszönhetően alakult ki hasonló szentélyfej, bár itt a mellékszentélyek apszisai a főszentély zárófalának vonalától indulnak.58 A dobronyai plébániatemplom szentélyfeje már XIII. századi.59 Szintén XIII. századi emlék a herpályi monostor temploma, ahol az egyenes záródású főszentély mellett a két mellékszentély belülről félköríves, de kívülről egyenes záródású.60 E szentélytípussal a pásztói alaprajz kapcsán Valter Ilona foglalkozott.61 Az általa említett német, és egyetlen lengyel analógiák azonban, a Limburg an der Haardt apátsági temploma kivételével mind XII-XIII. századiak. Limburg an der Haardtban pedig a szentélyfej egy keresztházhoz kapcsolódik, amely meglehetősen élesen elkülöníti ezt a templomot a magyarországi emlékektől. A templom alaprajzának közelebbi analógiái inkább az észak-adriai térségben ismerhetőek fel. E típust képviseli a velencei San Lorenzo di Castello templom IX. századi szentélyfeje, de a X-XI. században átépített szentély is hasonló elrendezésű.62 Dalmáciában is feltűnik hasonló szentélyelrendezés a zárai Sta Domenica templomban. Itt az egy sorba rendezett, kívülről egységes falsíkba foglalt szentélyek közül a főszentély és a déli mellékszentély egyenes záródású, az északi viszont félköríves volt. Más emlékeknél: Trau Szt. Borbála és Nin Szt. Kereszt és temploma esetében a félköríves mellékszentélyek mellett a kívülről egyenes záradékú főszentély belülről félköríves.63 Nem áll társtalanul a korszak magyarországi építészetében a visegrádi templom empóriumos bazilika épülettípusa sem: a szintén I. András-kori veszprémi székesegyház épülete64 mellett említhető az 1061-ben alapított zselicszentjakabi monostor temploma is sajátos oldalkarzataival.65 A visegrádi Szt. András templom kőfaragványai is egy Magyarországon a XI. század 57 Moravcsik 1953, 61. 58 Kozák 1993, 26. '59 Valter 1985, 578. 60 Módy - Kozák 1976. 61 Valter 1985, 575-578. 62 Az első periódusú szentély, melynek csak déli felét tárták fel, megegyezik a visegrádi elrendezéssel, a második periódusban újjáépült szentély egyenes záródású föszentélyéhez kétoldalt szintén két félköríves mellékapszis csatlakozik, de a szentélyek záradéka egyvonalba került, és kívülről egy fal fogta őket össze: De Min 1999. Itt szeretnék köszönetét mondani Havasi Krisztinának, amiért erre az analógiára felhívta a figyelmemet. 63 Karaman 1930, Tab. I. 11. (Nin), 17. (Zára), 18. (Trau). 64 Tóth 1994/a, 329. 65 Tóth 2001/b, 344.
