Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Obiective / Esettanulmányok / Case Studies - Buzás Gergely - Eszes Bernadett: XI. századi görög monostor Visegrádon
61 XI. századi görög monostor Visegrádon közepére, második felére keltezhető, széles körben elterjedt művészeti kör képviselői. A csavart díszű oszloptörzs rokona Zselicszentjakabon,66 a nyolcszögű kis oszlopok párhuzamai Pilisen,67 Dombón,68 Székesfehérváron,69 Zselicszentjakabon, Sárvármonostoron,70 a kisebbik vállkőforma Pilisen,71 Feldebrőn,72 Dombón73 és Székesfehérváron fordul még elő a magyar emlékanyagban. Ez utóbbi vállkőformának jó analógiája a párizsi Louvre Közép-Itáliából származó egy vállköve. A már említett visegrádi esperesi templom mellett igen szoros műhely-összefüggés mutatható ki a pilisi apátság XI. századi faragványaival és a feldebrői apátság egy vállkőtöredékével. Összességében határozottan állíthatjuk, hogy a visegrádi szent András monostor épülete úgy alaprajzának és felépítményének rendszerében, mint kőfaragványainak típusbeli és stílusbeli kapcsolatait tekintve szervesen illeszkedik a XI. század közepének magyarországi építészetébe, illetve abba az Észak-Adria-vidéki művészeti körbe, amely e kor magyarországi építészetére és kőfaragó-művészetére meghatározó hatást gyakorolt. Ugyanakkor az épület nem mutat semmilyen kapcsolatot a korszak bizánci építészetének leggyakoribb templomtípusaival a kilencosztatú terű, keresztkupolás, vagy terem-templomokkal, de még a szintén gyakori bazilikális szerkezetű bizánci templomokkal sem hozható kapcsolatba a szentély fejnek a bizánci építészetben ismeretlen alaprajzi rendszere miatt. Ennek ellenére az épület rendelkezett azokkal a legfontosabb terekkel, illetve térkapcsolatokkal, amelyek szükségesek voltak a görög liturgia gyakorlásához: megtalálható a szentély mellett a két pasztoforion tér és a rövid, de széles hosszház,74 továbbá az emporium sem szokatlan a kor bizánci templomainál. A Delphoi melletti Hosziosz Lukasz kolostor XI. század első negyedében épített katholikonja 66 Tóth 2001/c, 5. kép. 67 Gerevich 1984, 7, 10. képek; Pannónia Regia, 76., kát. 1-15. (Tóth Sándor). 68 Nagy 1987, kát. 42, 51, 93 a, c, 96, 97. Egy Dombóról származó teljes oszlop található a szomszédos falu: Stari Rakovac templomában. A Dombóhoz igen közel fekvő Bánmonostoról az Újvidéki Vajdasági Múzeumba bekerült oszlop olyan mértékű-azonosságokat mutat a dombói oszlopokkal, hogy joggal feltételezhetjük, hogy ez is Dombóról, és nem a csak a XII. század közepén alapított bánmonostori apátságból származik: Tóth 2001/c, 241., 22-23 kép. M Pannónia Regia, 77., kát. 1-18. (Tóth Sándor). 70 Paradisum plantavit, 412. kát. V.6. 1 Gerevich 1984, 9, 11, 13. képek; Pannónia Regia, 76., kát. 1-16. (Tóth Sándor). 7" Árpád-kori köfaragványok, 86-87., kát. 14, (Tóth Melinda); Tóth 1994/b, I, 6. kép. 73 Nagy 1987, kát. 89,90,91. 74 A legszembetűnőbb a narthexek hiánya a templom XI. századi periódusában. A külső és belső előcsarnok később fel is épül, ám az építési rétegükből előkerült II. András pénz szerint ez más a monostornak a Bencés rend általi átvétele idején történhetett, ha csak nem azt közvetlenül megelőzően. A nartex elmaradása azonban nem egyedülálló jelenség a kor bizánci építészetében bár csak igen kisméretű templomoknál fordul elő, például a kisázsiai Qanlikilisse XI. századi templomának első periódusában (Krautheimer 1986, 398-400., 361. kép) vagy a dél-itáliai Stilo és Rossano XI. századi templomainál: L'Arte in Italia 1968, 699-700., 701-702. kép.
