Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Restaurări / Helyreállítások / Restoration - Szabó Tekla: Az őraljaboldogfalvi református templom felújításai
293 Az őraljaboldogfalvi református templom felújításai A restaurálási terveket kísérő dokumentáció szerint a templom építészeti állaga jól megőrződött, javításokra csak az 1950-es években készült zsindelyfödémnek lett volna szüksége, így a munkálatok oroszlánrészét a falfestmények rögzítése tette volna ki.67 Az 1974-es restaurálás is a templom eredeti állapotának a helyreállítását tűzte ki célul, ezért a javasolták a torony kőlapokkal való fedését, a zeykfalvi és egregyi templomoknál megfigyelt mód szerint.68 A templom fedélszékét a régi magasságra tervezték újraépíteni. A külső falakat be akarták meszelni, kivéve a festéknyomokat őrző részeket. Az egyik változat szerint a torony felületét vakolatlanul hagyták volna. A templom körüli munkálatok részeként, a talaj a régi járószintre emelését indítványozták, egy kőjárda kiképzésével együtt. A papi lak megerősítése és a templom védőfalainak, 2 méteres egységes magasságra emelése is szerepelt a tervek között. A tervezett lényegében megismételte az 1957. évi ajánlásokat. Fő újdonsága a falfestmények helyreállításának fontossága. A bukaresti műemlékvédelem 1977-es feloszlatása miatt a tervekből semmi sem valósult meg. Ennek ellenére az állagfelmérés adatai igen értékesek. A templom legutolsó felmérése az 1998. évi állapotot mutatja. Erdély veszendő református templomainak kutatását önkéntes alapon a Budapesti Műszaki Egyetem munkatársai és építészmérnök hallgatók készítették Istvánfi Gyula professzor vezetésével. A dokumentáció alapján könyv jelent meg 2001- ben. Ebben az őraljaboldogfalvi templom északi, nyugati és keleti homlokzati rajzát, keresztmetszetét és alaprajzát, valamint a szentély konzoljainak részletes tanulmányát publikálták. A templomot a fokozottan veszélyeztetett kategóriába sorolták. Állapota rossz volt, főleg az oda nem illő azbesztlemezhullámpala fedés, a vakolathiányok és a fal nedvessége miatt. Alkalomszerűen használt épületben, 2000-ben a református gyülekezet száma 16 fő volt.69 *** Az őraljaboldogfalvi templom kutatás- és helyreállítás-történetén keresztül nyomon követhető a magyar és a román műemlékvédelem változása, valamint a művészettörténet-írás fejlődése. A templom felújítása nem sorolható a 19. század olyan kiemelt tervei közé, mint a kassai és pécsi székesegyházak vagy a budavári Nagyboldogasszony-templom, hanem a vajdahunyadi vár évtizedeken átívelő restaurálása mellett, szinte mellékesen került rá sor. A 67 DMI, Biserica din Sîntămărie Orlea, Proiect A 102, faza STE, 1975. Az építészeti részben Ş. Popescu Dolj építész, a falfestményekről M. Rădulescu festőrestaurátor írt (vakolatminta vétele a szentély keléti falából, helyszíni állapotfelmérés). Készült helyzetrajz, alaprajz, keresztmetszet, a templom felmérése valamennyi nézetből (a külső vakolat állapotának feltüntetésével). Megvannak a helyreállítási tervek is. 68 A restaurálás előtti állapotot dokumentáló fényképek, szerintem nem adnak támaszpontot erre a feltételezésre. 69 Istvánfi 2001. 201-207. A templom zsindelytetejének hullámpalára cserélésének ideje nem ismert, de feltehetőleg az 1970-es években elmaradt felújítás utánra tehető.
