Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Contexte / Összefüggések / Contexts - Ritoók Ágnes: A templom körüli temetők felfedezése
259 A templom körüli temetők felfedezése alapfalai csak kis mértékben bolygattak sírokat, és azok a korai épület belső terébe már nem, vagy alig nyúltak be, a legvalószínűbb egy nem kőből épült előzményt feltételezni. Pusztulás és hagyomány Egy templom és temető felhagyására akkor került sor, ha a lakosság számára kedvezőbb helyen fekvő másik, vagy új egyház is megszerezte a plébániajogokat (legalább a temetés jogát), vagy a plébániához tartozó települések elpusztultak. A helyi hagyományban - már ha maradt, aki őrizte - azonban akár évszázadokon át élt az egykori szent hely emléke, s azokat, akik önhibájukon kívül ugyan, de nem tehettek eleget a szentelt földbe való temettetés feltételeinek, e puszta templomokban helyezték végső nyugalomra. Ilyen temetkezés lehetett visegrád-várkerti templom hajójában feltárt, enyhén zsugorított helyzetben fekvő sír.67 „Egyházi parancsra” a kereszteletlen újszülötteket és csecsemőket ugyancsak az elhagyott templom hajójában földelték el Gyöngyöspata-Póctetőn (2-77. sír) az 1700-as évektől a 19. század közepéig.68 Feltehető, hogy a Veresegyház-ivacsi templomban feltárt három gyermeksír hasonló okok miatt került éppen itt földbe. A templom közvetlen környékén, illetve a szentélytől keletre, 5 m-re nyitott szelvénysorban egyébként egyetlen további temetkezés sem volt.69 A temető rendezése A templomok körül kijelölt temetők számos jellegzetes tulajdonságának oka, hogy előre kijelölt határokkal rendelkeztek, következésképp a területük egy idő után megtelt. A folyamatot ugyan késleltették az egymásra temetkezések,70 de a hosszú időn keresztül használt temetőket, legalább azok különösen kedvelt területeit - nyilván egészségügyi okok miatt is - rendezni kellett. A feladatot részint szintemeléssel, részint a korábbi temetkezések exhumálásával oldották meg. A kiemelt csontokat ritkán karrierekben,71 gyakrabban a templom északi oldalához toldott csontkamrában (ossarium), vagy egyszerűen a temető területén ásott gödrökben, vagy árokban helyezték el. A keltezés szempontjából meghatározó lehet, hogy mely sírok 67 Kovalovszki 1995, 74. 68 Szabó 1985, 33, 53. 69 Mesterházy 1983b, 133, 135. 70 Gyaníthatóan csak családtagok esetében szándékoltan, egyébként véletlenszerűen. Családi kapcsolatok részletes vizsgálatára Magyarországon egyébként még egyetlen templom körüli temetőben sem került sor. Kánonjogi adatot csak a házastársak együttes temetkezésére idéz Szuromi 2002, 103-105, ez is csak 1230-ig volt érvényben. 71 Lővei 2005, 77.
