Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)

Contexte / Összefüggések / Contexts - Ritoók Ágnes: A templom körüli temetők felfedezése

RjtoÓK Agnes

258

szerint - párhuzam nélkül áll a Kárpát-medencében. A templom körüli temetők feltárásának arányait ismerve az okok közül a kutatási hiányosság egyáltalán nem zárható ki. Különös módon, ugyancsak a Csanádi püspökség területén és Gellértegyházától nem messze fekvő Décsén esetleg elképzelhető hasonló helyzet (honfoglalás kori sírok a templom nyugati homlokzata előtt), de itt a feltárás korlátozott volta még a gellértegyházinál is kevesebb feltételezést tesz lehetővé.63

Sírok az alapozás alatt

Közösséget e temetkezések között egyedül a bolygatás oka teremt. A temető, amelyhez tartoztak csupán e „szubpozíció” alapján nem határozható meg. Az irodalmi adatok három lehetséges magyarázatot kínálnak:

1. Vannak olyan területek, amelyek több, időben egymástól távolabb álló népcsoport számára is a környezetüknél alkalmasabbnak tűntek temetkezésre. A fal alatt vagy a templom belsejében fekvő, ám „oda nem illő” sír így nem feltétlenül egy megelőző, ám kontinuus temető része. Szerencse kérdése, hogy rítusa és mellékletei segítik-e a pontosabb korhatározást.64

2. A templom átépítése, bővítése során gyakran a korábbi temető területére terjeszkedett, az új falak így még a megelőző épület fennállása idején ásott sírokat metszhetnek. A temetkezések jellege és leleteik keltezik nemcsak a templom és temető korábbi periódusát, de az új építkezéseket is.

3. Minden esetben vizsgálni kell egy esetleges múlandóbb anyagú épületelőzmény lehetőségét. A „könnyűszerkezetes” előzmény bizonyítása még akkor is sok vitára adhat okot, ha nyomait a feltáráson dokumentálni lehet (cölöplyukak, talpgerenda helye). M. Aradi Csilla Főnyed-Gólyásfán azonban a nyom nélkül elpusztult templom helyét tudta csak rögzíteni a körülötte fekvő, több mint 600 síros temető alapján (2. kép).

Marosi Ernő még feltárási eredmények nélkül feltételezte,65 Tari Edit már ásatási megfigyelésekkel, Valter Ilona pedig forrásadatokkal is alá tudta támasztani, hogy az ország eleget tett Szent István rendelkezésének: a falvak népe nyilván számukra ismerős technikával emelt kevéssé tartósnak bizonyuló templomokat.66 Az eddigi adatok - cölöpszerkezet, boronaváz, sárral tapasztott vessző fonat - igen változatos megoldásokra utalnak. Az a tény, hogy all. század végén a templompusztulás olyan méreteket öltött, hogy a szabolcsi zsinatnak foglalkozni kellett vele, nagyszámú „könnyűszerkezetes” előzményt feltételez. így azokban az esetekben, ahol az épület legkorábbi periódusának

63 Szatmári 1996', Szatmári 2005,107.

64 Tari 1994, 259.

65 Marosi 1975, 27.

66 Dunántúli okleveles említések: Valter 2004, 46-47. Feltárások során megfigyelt fatemplomok: Ritoák 1997, 168. Újabb: M. Aradi 1998\ Tari 2000, 188-189; Szabó L. 2005.