Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)

Contexte / Összefüggések / Contexts - Ritoók Ágnes: A templom körüli temetők felfedezése

vizsgálatok és a besenyő népelem borsodi jelenlétére utaló szórvány kengyel is.28

A Parádi által közzétett kincsleletek legjellemzőbb ékszertípusa29 a köpüs karika, melyet a szerző „karperecéként határozott meg. E karikaékszerek különböző változatait Kulcsár Mihály gyűjtötte össze és rendszerezte.30 Az újabb temetőfeltárások alapján a korábban is felmerült vélekedést, hogy ezek a karikák nem a kar, hanem a fej ékszerei közé tartoztak, Kulcsár gondos gyűjtéssel igazolta. Úgy tűnik, a kései Árpád-kor viseletének meghatározó tárgytípusai e karikák, a változatos megformálású, köpeny- vagy palástcsatokkal31, valamint a gúla alakú, kőberakásos gyűrűkkel32 és pecsétgyűrűkkel együtt.33 Egy III. Béla (1172-1196) pénzeivel és friesachi dénárokkal keltezett esztergomi lelet34 alapján gyanítható, hogy az általában a késő középkori viselet jellegzetes darabjának tartott pártaöv korai változatait már a 13. század első felében is viselték. A fenti állításokat alátámasztották az utóbbi évek legjelentősebb magyarországi középkori falufeltárásának leletei is: Kána falu templom körüli temetőjében, ahol nem találtak 13. század közepénél fiatalabb éremlelet, napvilágra került egy madár alakú csat és egy lemezes övcsat is.35

Kubinyi András főként rablási ügyekben keletkezett bírósági iratok alapján készítette el a késő középkori paraszti ruházat leltárát, az oklevelek adatai mellett pedig felsorolta a ruházat ásatásokon talált részleteit.36 Bár leletekben valóban nincs hiány, a késő középkor viselet tárgyainak típusait és időrendjét részletesen taglaló összefoglaló munka még nem született. A 20. század közepéig Magyarországon feltárt veretes öveket Ilse Fingerlin illesztette az európai középkori öveket rendszerező müvébe.37 Utóbb Odor János

253 A templom körüli temetők felfedezése

28 Wolf 2004. A kései nomádok (jászok, kunok) leleteit, zömmel templom körüli temetőkből ismert lelet anyagát legutóbb Hatházi Gábor tekintette át (Hatházi 2004; Hatházi 2005). A középkori régészeti kutatást mindig foglalkoztatta a csatlakozott vagy betelepült népesség régészeti hagyatékának meghatározása. A nyugati telepesek esetében ez eddig nem járt sikerrel. A kutatás középpontjába újabban - úgy tűnik - a besenyők kerülnek: Wolf Mária idézett tanulmányán kívül ld. Kiss G 2005, 153-154; Ruttkay 2005, 36.

29 A 22 leletből 16-ban szerepel.

30 Kulcsár 1996.

31 Parádi 1975, 154; Odor 1998, 130, 132-133.

32 Ritoók 2004, 122; Szabó L. 2005, 223.

33 Lovag 1980.

34 „Esztergom-Szentkirályföld”: Récsey Viktor tudósítása: ArchÉrt 14 (1894) 69; MRT 5, 186. (8/22. lelőhely)

35 Terei 2005, 94.

36 Kubinyi 1984, 245-250.

37 Fingerlin 1971.