Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Obiective / Esettanulmányok / Case Studies - Halmos Balázs: A gyulafehérvári Lázói-kápolna boltozatának feltárása
Halmos Balázs 178 nem alkottak. Cserépdarabok a déli fal szabálytalan kövei közül a feltárás közben folyamatosan kipergő laza habarcsból is előkerültek, ezek között is volt égett darab. B mező - keleti oldal, a középső boltváll felett. A feltöltés anyaga ebben a mezőben - a már említett felszíni fatörmeléktől és a vasbeton koszorú építésekor keletkezett törmeléktől (BO) eltekintve - eléggé egységes, különálló rétegek nem voltak elkülöníthetők. Az anyag (B1)21 vegyesen homokkő-, habarcs-, tégla- és cseréptörmelékből állt, és a többi mezőhöz viszonyítva innen került elő mélyebbről is nagyobb mennyiségű korhadt faanyag. A fatörmelék-darabok kis mérete miatt az eredeti szelvényekre nehéz következtetni, de legvalószínűbb, hogy cserépléc-darabok lehettek. Korrodált kovácsolt vasszegek is ebből a mezőből kerültek elő legnagyobb számban, a szegfejek kétoldalt lehajlított kúpos formájúak. Kormeghatározásuk nehézkes, de a forma alapján XX. századinál korábbiak. A cseréptöredékek kézzel formált, élénk vörös színű, kissé pórusos anyagú hódfarkú tetőcserép darabjai. Jellegzetességük a színükön látható két, a felső sarkoktól egymáshoz közelítő, majd az alsó sarkok felé ismét széttartó, három ujjal húzott barázda. Ezeknek a vízelvezetés elősegítésén túl díszítő szerepe is volt. A forma a késő gótika időszakától kezdve terjedt el,22 így a cserepek legvalószínűbben XV-XVII. századiak, így a XVI. század elejéről, azaz a kápolna átépítésének idejéről is származhatnak. A megtalált kúpcserép töredékek a késő-középkorra, kora-újkorra jellemző kúpos végződés és sarkantyús orr (L04/24, L04/41) alapján hasonló korúnak tűnek.23 Az alsó felületen megtalált finomszemcsés, fehéres habarcsnyomok alapján lehabarcsolt beépítésükre lehet következtetni. Kúpcserép lenyomatát mutatja néhány itt megtalált habarcsdarab (L04/26). A B mezőben találtunk két jól láthatóan megégett cseréptöredéket (L04/42 A-B) is. Előkerült továbbá két darab egymáshoz hasonló, mintegy 4 cm vastag, peremes, erősen kopott profilú égetett kerámia anyagú töredék (L04/31, L04/35) - középkori tegula-imbrex tetőfedés töredékei lehetnek, de nem kizárható a római tegula, vagy valamilyen idomtégla eredet sem.24 Faragott kő csupán egy darab feküdt ebben a mezőben - egy keskeny, valószínűleg középkori párkánytaggal kialakított szürkésfehér homokkő-21 B1 rétegjelet kapott a feltöltés teljes anyaga, a hulladék alatt. 22 Goll 1992,110-111., Abb. 99-100. 23 Uo. 107., Abb. 90/H-I. Ilyen típusú cserepeket ún. barát-apáca fedéshez vagy tegula-imbrex fedéshez alkalmaztak. A feltöltés anyagában azonban a sík cserepekkel keveredve, de azoknál lényegesen kisebb számban fordulnak elő, így inkább a sík cserepekkel összetartozó, tetőélek és gerinc fedésére használt elemek, kúpcserepek voltak. 24 A római és a középkori tegula-imbrex fedések esetében is általános az akár 3-6 cm cserépvastagság. Uo. 107., Abb. 90/D-F.
