Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)

Obiective / Esettanulmányok / Case Studies - Halmos Balázs: A gyulafehérvári Lázói-kápolna boltozatának feltárása

179 A gyulafehérvári Lázói-kápolna boltozatának feltárása töredék, másodlagos beépítésre utaló habarcsnyomokkal (L04/18). Emellett több megmunkált, de profil nélküli kő is előkerült, minden bizonnyal kvádertöredékek. Egy részük finoman faragott, más részük csak durva megmunkálás (nagyoló kalapács) szerszámnyomait mutatja. A keleti falban számos másodlagosan beépített középkori kőfaragvány­­töredék került napvilágra, jellemzően a falnak magasabb rétegeiben, vagyis nagy valószínűséggel a Lázói-kápolna építését követően, a Várdai-kápolna építésekor keletkezett falmagasitásban. C mező - északkeleti sarok. A mező felszínén a jelenleg fennálló fedés készítésekor keletkezett hulladék (CO) nem csak léc- és deszkatörmeléket tartalmazott, hanem a korcolt fémlemezfedés lemezollóval vágott hulladékát is. Minthogy a tetőt jelenleg teljes felületű deszkázaton fekvő ólomlemez fedés borítja, a hulladék az ezt megelőző fedés bontásából maradhatott vissza.25 E réteg, és kevés vegyes törmelék alatt mintegy 5-10 cm vastagságban a feltöltés egynemű, csak sárgás színű homokkőtörmelékből áll (Cl). A további rétegeket vizsgálandó a mező nyugati sarkában szondát nyitottunk. A kőtörmelék-réteg alatt az egész boltozatra jellemző vegyes törmelék volt található, legnagyobbrészt cserépdarabokkal (C2). Tovább haladva az északi falkorona szintjétől26 számított mintegy 100 cm mélységben határozottan elkülönülő égett réteget értünk el (Ci). Ezután a feltöltés eltávolítását és átvizsgálását rétegenként végeztük. Az Cl rétegben a homogén kőtörmelék mérete az apró szilánkoktól a 6-8 cm nagyságrendű darabokig teljed, a hasadási felületek élesek, a kőszilánkok igen tiszták, habarcsnyom sehol nem látható, az anyagba más hulladék nem keveredett. Nagy a valószínűsége, hogy itt, a helyszínen végzett kőfaragó munka hulladékát töltötték ide. Ez összefüggésben lehet a Möller-féle restauráláskor elvégzett kőcserékkel, annál is inkább, mert a réteg alsó vonala nagyjából megfelel a Möller István által az északi falban elhelyeztetett kváderkövek alsó szintjének.27 Feltételezhető, hogy a restauráláskor a feltöltést csak addig a mélységig emelték ki, vagy tisztították le, amíg arra a 25 A jelenlegi fedés 1967-1973 között készült, Bágyuj Lajos vezette felújítás során: Bágyuj 1983, 20. Az ezt megelőző utolsó ismert tetőfedő munka a Lázói-kápolna felett a héjazat vasbádogfedéssel történt javítása volt. Erről tanúskodik Fridii Sándor 1922. július 19-én benyújtott felújítási költségvetése, és a feltehetőleg ehhez tartozó, dátumozatlan tervrajza: Költségvetés a székes egyház északi mellék hajó tető javítási munkálatairól. Fridii Sándor, Gyulafehérvár, 1922. júl. 19., ill.: Székesegyház északi mellékhajója. Fridii Sándor, Gyulafehérvár, é.n. GYÉL III. 10/a. 1. doboz. 26 A keleti fal falkoronájának belső rétege a C mező melletti szakaszon hiányzik, a legfelső két sorban csak a külső rétegben a párkány köveinek durván kinagyolt hátsó felülete látható. 27 1914-ben készült elhelyezett kövek kimutatási rajza tartalmazza az északi oldal két legfelső kősorát a belső oldalon (XX. és XXI. réteg). Gyulafehérvár. Elhelyezett kövek kimutatási rajza 27. KÖH TT 9085. Itsz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom