Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Obiective / Esettanulmányok / Case Studies - Halmos Balázs: A gyulafehérvári Lázói-kápolna boltozatának feltárása
Halmos Balázs 174 alacsony derékszelemene alatt átbújva lehet bejutni.12 A feltárás megkezdésekor mindenekelőtt a padláson dolgozók egészségére, és az épületszerkezetekre káros hatással lévő hulladék - por, denevérürülék, ács- és tetőfedő munkából visszamaradt fahulladék - eltávolításáról gondoskodtunk. Az 1960-1970-es évek beavatkozásai során a Várdai-kápolna falkoronáján és az északi mellékhajó oldalfalának tetején vasbeton koszorú készült, melynek elméletileg leginkább a boltozati oldalnyomásokból származó húzóerők felvételében lehet szerepe. A vasbeton koszorú készítése önmagában sem volt szerencsés megoldás. Az alkalmazott cementes habarcs eltérő szilárdsága és hőtágulása miatt hozzájárulhat a kőfal fizikai károsodásához, párazáró tulajdonsága révén a fűtetlen padlástérben elősegítheti a falkorona kifagyását is. A koszorú kivitelezése több okból is erősen kifogásolható. Egyrészt a betonvasak elhelyezésekor nem ügyeltek a szükséges betontakarásra - a hosszvasak helyenként 10-20 cm hosszan kilátszanak így a koszorú szerkezeti szerepének is csak igen korlátozott mértékben felel meg, másrészt a kengyelezés sem teljes, csak U alakban fogja körül a hosszvasakat. A szerkezet láthatóan úgy készült, hogy a falkorona tetejéről egyes köveket kibontottak, vagy lefaragtak, a bent maradók köré készítették a vasalást, és hanyagul bedolgozott betonnal öntötték le. A koszorú betonozása közben a fal történeti jelentőségére semmilyen tekintettel nem voltak. A jól látható - másodlagosan beépített - gótikus kőfaragványokat egyszerűen lekenték a cementes anyaggal. Ezzel nem csak részben eltüntették, és nehezet tisztíthatóvá tették őket, de a cement a kő anyagát is károsíthatta. További probléma, hogy a betonozáshoz használt zsaluzatot helyenként nem távolították el - a nedvesen beépített, kezeletlen fenyődeszkák a fedélszerkezetet károsító gombák bejutását, megtelepedését segíthetik elő. A fedélszerkezeten az északi fal feletti szelemenen, néhány szarufán és a deszkázaton már előrehaladott gombás fertőzés volt megfigyelhető. Az északi oldali kötőgerenda középső része rovarkárosítók által fertőzött, felszíni rétege legalább 1 cm mélységig puha, szivacsos szerkezetű. Mivel a kötőgerenda középen a boltozat felületére felfekszik, amennyiben elveszti teherbírását, többletterhelés adódik át a boltozatra. A padláson több rovarlárvát is találtunk. Mindezek fényében javasoltuk a tetőszerkezet faanyagvédelmi vizsgálatát.13 12 2004-ben az északi torony csigalépcsője is le volt zárva. így a csonkatoronyba is csak a déli toronyból, a nyugati előcsarnok padlásán keresztül lehetett átjutni. A lépcsőt a toronyalj felújítása után 2005-ben nyitották meg újra. 13 Jelen tanulmány írásáig elkészített, a székesegyház fedélszerkezetére vonatkozó faanyagvédelmi szakvéleményről nincs tudomásunk.
