Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)

Obiective / Esettanulmányok / Case Studies - Halmos Balázs: A gyulafehérvári Lázói-kápolna boltozatának feltárása

175 A gyulafehérvári Lázói-kápolna boltozatának feltárása A boltozat feletti feltöltés A kápolna boltozata felett nem a teljes felületet lefedően, csak a boltvállak zugaiban készült feltöltés. A feltöltött mezőket az egyszerű azonosíthatóság kedvéért betűjelzésekkel láttuk el, a továbbiakban ezzel a jelöléssel szerepelnek. Az egyes mezők elkülöníthető rétegeit további megkülönböztető jelöléssel láttuk el. Alább e feltöltési rétegek, a feltöltésben talált anyagok és leletek leírását az egyes mezők szerint közlöm.14 A mező - délkeleti sarok. A felszínen az ácsmunkából származó hulladék sok követ és habarcsot tartalmazó törmelékkel keveredett (AO), mely akkor kerülhetett a boltozatra, mikor a határoló falak tetején a hevenyészett vasbeton koszorút készítették, és ennek érdekében a falkoronát minden bizonnyal megbontották. A határoló falak közül a déli nem sík, a saroktól 86 cm-re kezdődően a feltöltés felszíne felett egy nagyobb, szabálytalan formájú, közvetlenül mellette egy szabályosan faragott, láthatóan profilozott, de erősen megcsonkított kő állt ki belőle. A vasbeton koszorú közvetlenül ezeknek a felső felületén készült. Előbbi a feltöltés eltávolítása közben az igen gyenge megtartású falból kimozdult, így - miután eredeti helyzetét rajzban és fotón rögzítettük, és megbizonyosodtunk arról, hogy a fal többi részének állékonyságát nem veszélyeztetjük - kiemeltük. A sarokhoz közelebb eső, a falsíkból mintegy 30 cm-re kiálló kövön profilozás egyáltalán nem maradt fenn, a falsíkra merőleges oldalainak látható része sem volt szabályos faragású. A mellette lévő 52 cm széles kő oldallapjai simák, alsó része függőleges síkú, feljebb vízszintes párkányprofil indításának csonkja volt rajta felfedezhető. Ez a darab nyilvánvalóan az északi mellékhajó eredeti párkányának in situ darabja. A másik kő ugyancsak e párkány, vagy a kibontott támpillér csonkja lehet. Az elbontott támpillémek a kápolna belsejében semmi eredeti nyoma nem látható már - a helyét jelölő kőpadka az egykori lábazat profiljával Möller István restaurálásának eredménye. Ekkor készült mellékhajó kápolnába eső falszakaszának szabályos kváderfelülete is. Möller vezetésével a kápolna belső terében 1914-ben végeztek helyreállítási munkákat. Még ezt megelőzően (de 14 A rétegjelölések a mező betűjelét, és a réteg sorszámát tartalmazzák, utóbbit felülről lefelé számozva, a felszíni réteget 0-val jelölve. Ezeket a feltárás leírásában dőlt betűvel, zárójelben közlöm: pl. (AI). Az egyes mezők feltárását a mezők ábécé sorrendjében kezdtük meg, de a feltöltés kiemelésével esetenként több mezőben párhuzamosan haladtunk. A leletek számozása az előkerülés sorrendjében történt, így nem mindig a mezők szerint halad. Megkülönböztetendő a kőtár többi anyagától, valamennyi lelet és minta sorszámát L04 előzékkel láttuk el, utalva az előkerülés helyére és idejére (Lázói-kápolna, 2004). Természetesen minden lelet és minta esetében feltüntettük azt a mezőt és réteget, ahol megtaláltuk. A leletekről és anyagmintákról készült jegyzéket ld. a függelékben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom