Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Obiective / Esettanulmányok / Case Studies - Halmos Balázs: A gyulafehérvári Lázói-kápolna boltozatának feltárása
173 A gyulafehérvári Lázói-kápolna boltozatának feltárása Emellett gazdag leletanyaggal szolgált a boltozatot fedő feltöltés átvizsgálása, és számos értékes adatot rögzíthettünk a határoló falak padlástérre eső részén is. Mindezek újabb adalékokkal szolgálnak számos részletet illetően: a kápolna egykori fedésétől kezdve a fríz alapítási feliratának értelmezésén keresztül a székesegyház románkori képének pontosabb ismeretéig. A Lázói-kápolna boltozatának kutatását első alkalommal 2004. november 15. és 20. között végeztük* 8, a boltozat feletti feltöltés eltávolításával, anyagának átvizsgálásával, és szerkezetek alakhű építészeti felmérésével. A kutatásnak a kápolna építéstörténeti adatainak kiegészítése mellett a boltozat szerkezeti, műszaki állapotának felmérése, és az esetleges károsító hatású tényezők feltérképezése is célja volt. A padlástér felmérése és vizsgálata során a Várdai-kápolna boltozatának nyugati részéről is letisztítottuk az azt borító hulladékot és törmeléket. Ezek után megállapítottuk, hogy a Lázói-kápolna keleti falának a Várdai-kápolna által takart részén, ez utóbbi épületrész boltozat-feltöltése által elfedve in situ fennmaradt a Lázói-kápolna eredeti párkányának mintegy 6 méter hosszú szakasza. További kutatásra itt 2005. augusztusában került sor.9 A feltárás során a feltöltésből előkerült leleteket, és gondosan kiválogatott anyagmintákat katalogizáltuk, és a székesegyház északi tornyának emeletén berendezett kőtárban helyeztük el. A kőfaragványtöredékek felmérése 2005. szeptemberében készült el.10 11 A feltáró munka megkezdése előtt a Lázói-kápolna padlásterének szemrevételezése során elsősorban a helyszín elhanyagolt volta, és az 1970-es években végzett helyreállítás" kivitelezési hanyagságai tűntek fel. A karbantartási hiányosságok fő oka az, hogy a kápolna padlástere eléggé nehezen megközelíthető: az északi torony második emelete és az északi mellékhajó padlástere között a torony keleti falán egy szűk, alig 1 méter magas nyíláson kell átmászni, és a fal két oldalán a járószintek különbsége is közel 90 cm. Innen a kápolna padlásterébe pedig a mellékhajó félnyereg tetejének gezeichnet Joseph Váradi. MNG GO 1937-3216, 1937-3217, 1937-3218. Itsz. Közli: Balogh 1943, 235., 239. képe: 78-80.; Schallaburg 1984, 647. 8 Az építészeti felmérés elkészítésében, a feltöltés letisztítása közben a leletek rögzítésében és összegyűjtésében segítségemre volt Dobosi Linda, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészmérnök hallgatója, és Veress Orsolya, az Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténész hallgatója. Az előkészítésben és szervezésben, valamint a helyszíni munka felügyeletében részt vett Macalik Arnold, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség építésze. 9 A munkát Dr. Krähling Jánossal, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszék docensével végeztük. 10 A felmérést a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészmérnök-hallgatói, Pukánszky Gabriella és Budai Mihály részvételével végeztük. 11 Az 1967-1973 között felújításról ld. Bágyuj 1983.
