Marcu-Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 3. (Satu Mare, 2004)
Emődi Tamás, Lángi József: A síteri református templom építészettörténeti és falkép-restaurátori kutatása
A sítéri református templom kutatása Szt. Pankratius, Szt. Cassius, Szt. Viktor)48 sztereotip ábrázolásmódjának az azonos attribútumok miatti differenciálatlansága, általában nem teszi lehetővé Móric egyértelmű azonosítását. Eltekintve a hódoló, felajánlást vagy mártíriumát idéző ábrázolásoktól, Móric vagy lovon ül zászlót tartva (Strassburg, Münster; vitrál, eredetileg a mutzigi Szt. Móric templomban, 1300-1310 k.; Castelnuovo di Ceva, Antonio da Monteregale? freskója),49 vagy pedig - és ez a leggyakoribb - gyalog, a kornak megfelelő páncélzatban, zászlóval vagy szalagszerű lobogós lándzsával (Assisi, S. Francesco, Szt. Márton kápolna, Simone Martini freskója;50 Donzdorf, oltárkép, Bartholomäus Zeitblom, 1485 k.;51 Bécs, Österreichische Gallerie, a salzburgi Szt. Péter apátságból, Michael Pacher segédje, 1500 k.;52 Zürich, Landesmuseum, oltárkép, ifj. Hans Leu, 1514 k.),53 csúcsával a földön támasztott pajzzsal, ritkábban a mártírságára utaló karddal illetve jogarral54 - korai példán koronával és kis kereszttel55 - jelenítik meg. Ennek a típusnak az alakjai a XIII. századtól a XVI. századig elsősorban a viselet elemei és a fegyvertartó mozdulatok révén különböznek. A zászlós lándzsát jobbjával, pajzsát pedig baljával tartó síteri vezér, a legelterjedtebb és időben is hosszúéletű variáns egy reprezentánsa (ilyen lehetett: Magdeburg, dóm, kőszobor - bár attribútumai ma hiányzanak - a Kilián kápolnában, 1240-1250 közt;56 München, oltárkép, a heisterbachi oltár mestere, 1450 k.;57 Magdeburg, dóm, János-oltár, alabástromszobor, 1467;58 a rábi várkápolna oltárszámyának 48 J. Braun: Tracht und Attribute der Heiligen in der Deutschen Kunst. Stuttgart 1943, Abb. 287, 319, 398. 49 C. Dupeux: Strasbourg. Musée de l’Oeuvre Notre-Dame. Strassburg 1999, 27; G. Kaftal: Iconography of the Saints in the painting of North West Italy. Florence 1985, 496-497. 50 G. Kaftal : Saints in italian art. Iconography of the Saints in Tuscan painting. Florence 1952, 213. 51 J. Lauts: Katalog alte Meister bis 1800. Staatliche Kunsthalle Karlsruhe. Karlsruhe 1966, 317, Abb. 47. 52 I. Lübbeke: The Thyssen-Bornemissza Collection. Early German painting. 1350-1550. London 1991, 342, Fig. 2. ' 53 L. Wütrich-Myléne Ruoss: Katalog der Gemälde. Schweizerisches Landesmuseum. Zürich 1996, 60, Abb. 79.2. 54 Lexikon der Christlichen Ikonographie. VII. Hrsg. W. Braunfels. Rom-Freiburg-Wien 1974, 611-614; karddal és pajzzsal szerepel egy a liesbomi mester műhelyéből kikerült oltárképen, 1465 k. és Carlo Braccesco oltárképén (1470): C. Baker - T. Henry: The National Gallery. Complete Illustrated Catalogue. London 1995, 429 (NG 255); G. Kaftal: Iconography of the Saints in the painting of North West Italy, 497. 55 G. Kaftal: Iconography of the Saints in central and south italian schools ofpainting. Florence 1965, 781-782. 56 W. Greischel: Der Magdeburger Dom. Berlin 1929, Abb. 69. 57 G. Goldberg — G. Scheffler: Altdeutsche Gemälde. Köln und Nord-West Deutschland. Bayerische Staatsgemäldesammlungen. München 1972, 256 (WAF 512), 41 kép. 58 W. Greischel: Der Magdeburger Dom, Abb. 107. 215
