Marcu-Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 3. (Satu Mare, 2004)
Emődi Tamás, Lángi József: A síteri református templom építészettörténeti és falkép-restaurátori kutatása
EmÖDI Tamás - LÁNGI József képe, 1500 k.;59 Köln, Szt. Gereon oltárának retábuluma, Anton Woensam von Worms, 1520;60 schwaigerni retábulum laposdomborműve, 152061). Néhány részletében a sítéri változat azonban eltér az általános jellemvonásoktól: Szt. Móric jobbját ugyanis teste mellé leengedve tartja, pajzsát pedig maga elé emeli. Ezt a védőmozdulatot láthatjuk a magdeburgi dóm szentélyében levő, 1230-1235 körűire datált kőszobron (ott egyébként jobbjával kardot emel)62 és felemelt pajzsa meg a síterihez hasonló szalagszerű zászlója van a bakonybéli konvent említett pecsétjén szereplő Szt. Móricnak is (1258 e.). Egyik legfeltűnőbb különbség az általánosan elterjedt változatokhoz képest, a római katonákét hűséggel reprodukáló ruházat, valamint a vértezetet máshol kisebbnagyobb mértékben elfedő köpeny hiánya. Sajnálatos, hogy az alak feje teljesen elpusztult, mert részletei fontos indíciumokkal bírhattak volna. Dicsfényének is csak jobb oldali részlete maradt fenn. A XIV. századig sisakkal, később fedetlen fővel vagy különböző nemezkalapokkal, sapkaszerű főfedőkkel, capuccióval ábrázolják, a későgótika alakjainak szerecsenfeje vagy sötétbőrű arca van, utalva az egyiptomi eredetre. A pajzsán általában kereszt - szárai közt kisebb keresztek vagy A betűk (=Agaunum) -, mórfejek, néha egy vagy négy sas szerepel. A rozettaszerű, kétrétegű, nyolcszirmú/levelű középdíszre némileg emlékeztető stilizált növényi dekorációt fedezhetünk fel a már említett magdeburgi szobor pajzsán, bár más alakzatban.63 A diadalívbéllet északi oldalán ezt a réteget már nem találtuk meg, de feltehetően itt is egy lovagszent állhatott. Mellette a diadalív szentély felé eső északi oldalán nagyobb szondát nyitottunk, ahol egy széles vörös és egy keskenyebb hullámos, sárga sávval elválasztott két képmezőt tártunk fel. Felületükön a korábbi kaparásos feltárások miatt sok apró sérülés keletkezett, de mindennek ellenére megfigyelhető, hogy a felső képmezőn zöld színnel jelölt talajon az ég kékje előtt fák állnak. Alatta a mondatszalagot tartó, könyörgő gazdag ember látható a szegény Lázár történetéből. Felette vörös színű, szárnyas ördögfigura repül sötétkék háttér előtt. E falképek Rómer leírása alapján a hajó északi faláról átforduló szegény Lázár történetét három jelenetben elbeszélő képszalag részletei. Az első jelenetet Storno vázlatáról ismerjük, ahol a gazdag ember asztalánál megjelenő Lázár sebeit a kutyák nyalogatják.64 E példabeszéd ábrázolása rendkívül népszerű volt a középkori 59 J. Pesina: Tafelmalerei der Spätgotik und der Renaissance in Böhmen 1450-1550. Prag 1958, 102 kép. 60 Alte Pinakothek, München. Erläterungen zu den ausgestellten Gemälden. München 1983, 573. 61 J. Braun: Tracht und Attribute der Heiligen, Abb. 284. 62 W. Greischel: Der Magdeburger Dom, 50, Abb. 63. 63 W. Greischel: Der Magdeburger Dom, 50, Abb. 63. 64 Lk 16.21. 216
