Marcu-Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 3. (Satu Mare, 2004)
Tóth Sándor: Hatkaréjos rotundáink
TÓTH Sándor A milétoszias formához talán Milétosz ismerete nélkül is el lehetett jutni. A zárai képlet hozzáidomítását az itthon szokásosabb rotunda-alakhoz nem nehéz elképzelni. De várjunk a végszóval. Almos herceg az Imre-legenda tanúsága szerint megfordult Konstantinápolyban is,64 ahonnan az 5. kép ugyancsak bemutat két hatszögre szerkesztett, karéjos, ám a zárainál is bonyolultabb külső körülhatárolású építményt. Mindkettő az 5. századra vezethető vissza. Az egyiket a város belsejében, a Mangana-negyedben tárták fel az első, a másikat a Hippodrom szomszédságában a második világháború után. Ott a szakrális és a profán rendeltetés lehetősége egyaránt felmerült, itt nagyobb palotaegyüttes részéről van szó, amelyből utóbb Euphemia-templom lett.65 E második példához talán még valami hasonló hozzákapcsolható. Közvetlenül a Hippodrom mellett részben feltártak egy kisebb, délnyugati részén köríves külső határolású épületmaradványt is, amely az ásató szerint fürdő volt. A köríves részt Paolo Verzone, aki a helyszínen hosszabb ideig tanulmányozta a maradványokat, hatkaréjos rotundává egészítette ki (31. kép).66 Roma 2000, 237 (I. Petricioli). Ld. még Petricioli, 40 (legkésőbb 6. századi). A zárai baptisteriumot már Zaloziecky 1, 28 és Zaloziecky 2, 377 Gerény fő előzményének tartotta. Alighanem ebből adódott a gerényi külsőre vonatkozó rekonstrukciós javaslata (vő. 20. jegyzet). A baptisteriumról Csemegi, 338: 8. kép a) - Eitelberger nyomán - hibás alaprajzot közölt, amelyen a karéjok tengelyének kívül nem sarok, hanem oldalfelező felel meg. Amennyire meg tudom állapítani, a Kaukázus vidékének emlékeire a tagolatlan, kivül-belül hatszögű tambur nem jellemző. A 6. képen a dob kereknek látszik kívül Kiagmisz-Alti, kivülbelül Bocsorma esetében. Az utóbbihoz vö. R. Mepisaschwili - W. Zinzade: Georgien. Wehrbauten und Kirchen. Leipzig 1987, 246-247: 370-371. kép. Itt a külső vakárkádos is, mint Gogjubánál: ld. Strzygowski, 222: 216. kép (Gogüba). A gogjubai tambur kívül hatszögü, de belül kerek. Ld. W. Beridze — E. Neubauer: Die Baukunst des Mittelalters in Georgien. Berlin 1980, 87. Kálmán király zárai bevonulását az ő parancsára az ottani apácák Szűz Mária templomához épített torony felirata, valamint a kolostor főnöknője által kiadott oklevél keltezése hirdeti. Ld. V. Novak: Zadarski kartular samostana svete Marije. Zagreb 1959, 64, 257; vö. MT1/2, 952. 64 SRH, II, 456. Mivel az ezzel kapcsolatos történetre Ilartvik püspök is utal a Kálmán királynak ajánlott Szent István-legendájában (ld. uo. 401, 428), itt nyilván nem Álmos hercegnek a megvakíttatása és II. István trónralépte utáni bizánci tartózkodásáról van szó, amiről a Képes Krónika beszél (uo. I, 442^143). 65 Ld. pl. Reallexikon zur byzantinischen Kunst. IV. Hrsg. M. Restle. Stuttgart 1990, 393-396, 411-412, 417—420. 66 R. Duyuran: First Report on Excavations on the Site of the New Palace of Justice at Istanbul. Archaeological Museums of Istanbul Fifth Report. Istanbul 1952, 36-37; uő: Second Report on Excavations on the Site of the New Palace of Justice at Istanbul. Annual of the Archaeological Museums of Istanbul. No. 6. Istanbul 1953, 80; P. Verzone: La distruzzione dei Palazzi imperiali di Roma e di Ravenna e la ristrutturazione del Palazzo lateranense nel IX secolo nei rapporti con quello di Costantinopoli. Roma e l’etá carolingia. Roma 1976, 41—42 (a feltárásokról és saját vizsgálódásairól), 43., 51. kép (a szövegben a szóban forgó építményről nincs szó). 26
