Marcu-Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 3. (Satu Mare, 2004)
Tóth Sándor: Hatkaréjos rotundáink
Csábító lenne a Gerény és Karcsa közötti eltéréseket Kálmán király és Álmos herceg ellentétével magyarázni. Ehhez azonban nincs kellően szilárd alap. A gerényi bejárat ügye tisztázatlan. A Szent Margit titulus lehet későbbi is. Álmos herceg keleti úti állomásai nem magyarázzák a karosai rotunda nyugatias vonásait. És a két rotunda vidéke a magyar külpolitika törekvéseivel II. Géza alatt vagy utóbb éppúgy összefüggésbe kerülhetett, mint 1100 táján.67 Az említett konstantinápolyi maradványok mindenesetre alighanem az összes eddig felsorolt hatkaréjos építmények ősmintái. Nyilván nem mind származott azonban az ősminták egyikétől. Ami a mi példáinkat illeti, ezeknél a legkisebb ősminta, a fürdő-rotunda is jóval nagyobb volt. A zárai baptisterium ugyanakkor csak kevéssel nagyobb, a milétoszi rotunda pedig méretében éppen közéjük illik. Ez, meglehet, éppúgy mint az, székesegyházhoz kapcsolódott. Ennek a függelék-típusnak lehetnek az önállósult származékai a Tiszán innen és túl többé-kevésbé fennmaradt hatkaréjos rotundák. Típusuk közvetlen mintája akár magyarországi templom mellett is állhatott. De azért megjegyezhető, hogy a zárai baptisterium belmagassági méreteiben és arányaiban még közelebb áll a gerényi rotundához, mint alakjában.68 Hatkaréjos rotundáink 67 II. Gézának is orosz felesége volt. Kijevért harcoló sógorának megsegítésére az 1150 körüli néhány évben féltucatszor járt magyar sereg orosz földön. 1188-1190 között III. Bélának is meggyűlt a baja Ilaliccsal. Ő a kisebbik fiát, Andrást ültette be fejedelemnek, aki e pozíciót hamar elvesztette, de utóbb mint király (1205—1235) hosszabb ideig elevenítgette apja elképzelését. Ld. Fauler, I, 272-274, 276-282, 284, 329-330, II, 5-7, 49-52, 54-57, 72-73; MT 1/2, 1198-1199, 1201-1202, 1205-1206, 154-1255, 1302-1307, 1313—1317; vö. AÍA/7X, 509; II. Gézához: SRH, I, 460. A Szent Margit titulust Kozák 2, 62: 23. jegyzet, 63, 81 III. Béla családjával és a johannitákkal hozta összefüggésbe. 68 Az itt közölt felmérések (4., 29., 31. kép) léptéke szerint a külső átmérő a fűrdő-rotunda esetében 15 m, Milétosz és Zára esetében 8,5 m, ill. (a sarkok között) 10,5 m körüli. Itt megjegyzendő, hogy a 6. képen szereplő grúz emlékek Mepisaschwili-Zinzade: Georgien, 245: 368. kép léptéke szerint többnyire 12-13,5 m átmérőjűek, csak Oltiszi kisebb (9-9,5 m; vö. 7. kép, ahol a megfelelő méret 9,45 m; Csemegi, 335: 6. kép léptékei, amelyekből jóval csekélyebb nagyságok adódnak, alighanem hibásak). A belső átmérő Milétoszban és Zárában 4,5 m, ill. közel 6 m lehet. A belmagasság Zárában lvekovic, 3-4 szerint a karéjok vállvonaláig 3,84 m, a középső boltozat záradékáig 9,02 m. A gerényi rotundában a karéjok vállmagassága 3,95—4,15 m-re tehető: vö. 41. jegyzet. A teljes magasság az ugyanott figyelembe vett rajzok szerint így adódik: MOB 1903-1911, 291: 226. kép a) 8,60 m; b) 9.40 m; KÖH Tt K2785 8,45 m, K.2779 9,25 m; Mend 1, 361 9,00-9,10 m. A 9 m alatti értékek a helyreállítás (vö. 33. jegyzet) előtti felvételekhez kapcsolódnak, és valószínűleg becslésen alapulnak. A gerényi térarány a zárainál - mivel a belső átmérő kisebb (ld. 36. jegyzet) - valamivel karcsúbb. Összehasonlításul megemlítendő, hogy Kiszomborban, ahol a belső átmérő a gerényinél alig nagyobb (ld. uo.), a teljes belmagasság a lemélyített padlótól számítva 8,83 m, ugyanazon a rajzon, ahol a karéjok vállmagassága 6,12 m (vö. 41. jegyzet). A zárai és a milétoszi alaprajzon a hatszög-szerkesztés hasonló eredményt ad, mint a mi hatkaréjos rotundáink esetében, de a falvastagság kisebb, mint Gerényben vagy Karcsán. A karéjok a milétoszi alaprajzon patkóívesek, a zárain közelebb állnak a félkörhöz. Milétoszhoz ld. még Enciclopedia universale dell’arte. XIV. Venezia-Roma 1966, 207 („presunta cattedrale”). 27
