Marcu-Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 3. (Satu Mare, 2004)
Emődi Tamás, Lángi József: A síteri református templom építészettörténeti és falkép-restaurátori kutatása
EmŐDI Tamás — LÁNGI József készített újat. Mivel Römer Flóris 1879. évi leírásában két „románkorú kettős tölcséralakú” ablakot említ, Bunyitay 1884-ben pedig csupán „egészen átalakított” ablakokról beszél,27 valószínű, hogy közvetlenül Rómerék „falkutatásai” után, a „helyreállítás” során vágták a déli homlokzat négy és az északi ezekkel egyforma két ablakát, valamint a szentély körablakát is. Jelentősebb átalakításokat ezután már nem végeztek; 1957-ben a fedélszék megerősítésére került sor majd ezt egy külső renoválás követte 1973-ban.28 A falképek irodalma Síter temploma igen korán bekerült a történeti irodalomba, miután a tiszántúli református püspök, Hunyadi Szabó Ferenc 1794-ben megjelent munkájában29 mint pogány eredetű épületet mutatta be - „hiteles tudósításból bizonyos, hogy nem tsak régi Pogány Templom’ formát mutat, hanem az ajtó mellett abban márványköre a’ Thammuz (tkp. Themis - sz. m.) és annak a’ szerént-való siratása volt le-rajzolva, és mint az meg íratik Ezek. 8. de a’ mellyet nem igen régen bé-vakoItatott az együgyűség mésszel” - s ezzel összefüggésben Zeusz és Themis leányának, Astraeanak illetve Bellonának (Bál és Astaróth) tiszteletére utalt. 1848-ban Révész Imre, a későbbi egyháztörténész és tanár, még teológus hallgatóként fedezte fel ismét a szentély falképeit, melyeket aztán Lugossy József debreceni tanár tárt fel és tett közzé.30 Lugossy feltételezte, hogy Hunyadi martirológiai jeleneteket értelmezett félre, ő maga több ciklust ír le több-kevesebb részletességgel: a szegény Lázár jelenetét, a Keresztrefeszítést, a Királyok imádását és a Vértanúk szenvedéseit (Bacchus, Szent Krisztina) a szentélyben, valamint Szent Mihályt a sárkánnyal a hajóban. Utóbbit a veszprémi káptalan pecsétjén31 és IV. Béla illetve Kun László némely dénárjain ábrázoltakhoz hasonlítja és a XIII. század végére datálja, a többit a XIV. századra. Ugyanekkor Kassai Károly diák négy darab másolatot készített a freskókról, ezeket gróf Vay Abrahámnál, síteri földesúmál, a Magyar Nemzeti Múzeum társigazgatójánál helyezték letétbe.32 27 Sz. Máthé M.: Römer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló). A Debreceni Déri Múzeum Évkönyvei (1975), 329—336; Bunyitay: A váradipüspökség, III, 297. 28 A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Levéltára. Egyházközségi Adattár. 29 Hunyadi F.: Keresztyén Archivarius, vagy ollyan históriai Gyűjtemény, mellyben öszveszedegettetve feltaláltatnak a ’ Bibliában előforduló dolgoknak a ’ régi külső íróknál megmaradott nyomai. Vác 1794, Addenda Articulo Menander, 270. 30 Akadémiai Értesítő 1849, II. febr., 43 és 1850, 4. 31 Valószínűleg az 1276 évi hiteleshelyi pecsétre gondolt. Lásd erre Gutheil J.: Az Árpád-kori Veszprém. Veszprém 1979, 42 kép; valamint Takács I.: A magyarországi káptalanok és konventek középkori pecsétjei. Budapest 1992, 97-98, Kát. 58/3. 32 Ezeket Römer Flóris már nem találta meg az Akadémia Archaeológiai Bizottságánál: Magyarország Műemlékei. II. Szerk. Forster Gy. Budapest 1906, 232. 206
