Marcu-Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 3. (Satu Mare, 2004)
Tóth Sándor: Hatkaréjos rotundáink
TÓTH Sándor tengelyében, sőt, a másik déli pár keleti tagja éppen egy lizénanyom vonalába esik. A vakolatlan állapotban (19. kép) világosan látszott, hogy a felső sávot — nyilván 18. századi - ráfalazás alkotja, amelyen - az eredeti tagolás bizonyára lefejeződvén - egyes faloszlopkákat továbbnyújtottak, míg lejjebb másokat levéstek. Látszott az is, hogy a két déli ablakpár egy-egy újkori nyílás helyén készült rekonstrukció. A négy déli ablak, valamint a keleti, kifelé táguló rézsüt mutat, míg a legutóbb feltárt, hiteles alakú északkeleti pár külső része szűk rés (20. kép).28 Belül a keleti karéj palástja tagolatlan, ablaka, amelynek rézsüs káváit a sávjában fennmaradt középkori falképek vakolata helyenként eléri, hosszúkás, lenyúló fűikében jelenik meg. A négy oldalsó karéj középső része viszont egyező, finom formákkal tagolt. Hengerfelületükbe keskeny, hosszúkás, köríves metszetű fűlkepár mélyed, valamivel még keskenyebb falsávtól elválasztva, amelynek közepéből vékony pálcácska emelkedik ki. A fülkék nem sokkal a padlószint fölött kezdődnek, felső végükbe vágódnak bele az ablakok - az északnyugati karéjban vakon. A pálcácska a padlótól indul, és az ablakzáradékok táján, szinte növényi képzetet keltve, gyűrűs tag fölött három rövid, széthajló ágra bomolva végződik (21. kép). A három keleti karéj hengerpalástját konzolos ívsor zárja le, amelyet a középsőben félkörössé alakítottak, az oldalsókban viszont - téglából kényelmesebben képezhető formát választva - háromszögessé egyszerűsítettek. Az ívsorok magasságában helyezkednek el a karéjközökben a padlóról lábazat nélkül induló, vékony faloszlopkák bimbós fejezetei, amelyek a rozettás záradékban egyesülő, hornyolt szélű bordákat hordják. De a bordaindítások közelében az ívsor megszakad, és közvetlenül fölötte kialakított, kettős fűrészfogsor váltja fel, amely a nyugati karéjokban is végighúzódik (22-23. kép).29 28 Vö. Kozák 1, 51-53, Kozák 2, 7, a keleti ablak kívülről a címlapon. Szerinte a faloszlopok egymástól mért távolsága 2,10 m, saját mérésem szerint közük az íves felületen - az előcsarnok mellékétől eltekintve - 188-199 cm. Dávid, 206-207 szerint 1834-ben, amikor felújítást végeztek, a főoltár mögött nem volt ablak (a keleti ablak kívülről, 1910 előtt, uo. 213: 11. kép; vö. ehhez 29. jegyzet), és a déli oldal rekonstrukciói 1939-ben készültek. Marosvári, 100 tévesen állítja, hogy az északkeleti ablakokat is rekonstruálták. Erdei, 210 viszont a rekonstrukciókat Csányinak tulajdonítja. Annak elképzeléséhez, hogy a legfelső zóna a jelenlegi felfalazás készülte előtt milyen megoldású lehetett, nem kínálkoznak megbízható támpontok (vö. 24., 30. jegyzet). 29 Mindehhez további képanyag: Gervers-Molnár, 60. kép; Dávid, 204-206: 2-3., 5. kép, 212: 9. kép, 216-217: 12-14. kép, a belső tagoláshoz: 218-219; Kozák2, 4-5, hátlap; Erdei, 212-214 (a vakablakhoz: 210); KÖH Tt D 30039, negatív sz. 111484, 111486, 111488. A keleti ablakhoz Id. Kisterenyei E.: A kiszombori rotunda középkori festményeinek restaurálása, 1982-1983. Múzeumi műtárgyvédelem 10 (1982), 314, 316. Dávid, 223, 227-228 úgy vélte, hogy ez az ablak csak a 19. században keletkezett (vö. 28. jegyzet), és helyén eredetileg a középkori falképhez tartozó festett ablak volt. Vö. ehhez Marosvári, 97, 100, 114-115 is. 14
