Marcu-Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 3. (Satu Mare, 2004)
Tóth Sándor: Hatkaréjos rotundáink
A párkánymegoldás átváltozásának minden bizonnyal építéstörténeti oka van, ami eddig, úgy látszik, észrevétlenül maradt. Az okot a falszövet megfelelő szempontú, aprólékos tanulmányozása nélkül aligha lehet kideríteni, de annyi következtetés magából a helyzetből is adódik, hogy bizonyára a három nyugati félkupola és a bordás boltozat kialakításával kapcsolatos változtatásról van szó. Ez menet közbeni tervmódosítással vagy utólagos átalakítással összefüggésben egyaránt elképzelhető. Az utóbbi esetben felmerülhetne az a lehetőség, hogy a kiszombori építményt, éppúgy, mint a gerényit vagy a karcsait, eredetileg kiemelkedő, hatszögű dob koronázta, amivel azonban a délnyugati karéj felső része felé húzódó lépcsőmaradékot, amelynek hiányait éppen a feltételezhető átalakítás magyarázhatná, nemigen lehetne összeegyeztetni.30 Karcsán a külső tagolása (24.-kép) jobban megőrizte középkori alakját. Rézsüs, pálcataggal lezárt - nagyrészt rekonstruált - fallábazatról emelkednek, sűrűbben, mint Kiszomborban, és nem mindig egyforma közökkel, a vékony faloszlopok, amelyekhez fent, fejezet nélkül, félkörös ívsor csatlakozik, konzolszerű alsó nyúlványokkal. Fölötte két téglasor, majd ferdén állított téglákból alakított, zegzugvonalas rajzolatú sáv következik. Párkánytagozat nincs, a legfelső sáv utólagos felfalazás, amely nyilván akkor keletkezett, amikor a hatszögű középrészt elbontották, és a karéjok különálló, alacsonyabb tető-gyűrűje megszűnt. A keleti karéjnak három, a két szomszédosnak egy-egy ablaka van, nyugatabbra nincs ablaknyom. A nyílások itt sincsenek a falmezők tengelyében, de a középső és az északkeleti (26. kép) a többinél szélesebb oszlopközben helyezkedik el. A középső és a délkeleti ablakot utólag tágították, a többi, résszerü nyílásával és rézsüsen táguló bélletével, nagyjából az eredeti formáját őrizheti. A középső ablakot ezeknek megfelelően állították helyre jelezve a tágítás körvonalát is.31 A belsőben (25. kép) a keleti karéj hengerfelülete - a három ablaktól eltekintve - sima. A boltozatot vékony, hengertagos párkány határolja el, amely a többi karéjban is végighúzódott. A keleti rész két átlós karéjában itt is megjelennek a magas, keskeny, köríves metszetű fülkék — csekélyke nyom volt még talán az északnyugatiban is - de hármasával, tehát középen ablakkal, Hatkaréjós rolundáink 30 Ilatszögű dobbal - és, a szemlátomással szöges ellentétben, fűrészfogas belső párkányokkal, az ívsorokat tekintve későbbieknek - Dávid, 219-220: 16. kép rekonstruálta az épületet, aki az eredeti külső körülhatárolást is a maitól eltérőnek képzelte (vő. 18. jegyzet). Kozák 2, 6 a lépcsőre utalva — de nem számolva építéstörténeti különbségekkel — feltételezte, hogy a körtemplom boltozata feletti teret „lőréses fal és a tetőzet” zárta le. A lépcsőtér állapotára nézve az itt közölt felmérésen kívül (17. kép) nincsenek adataim. 31 Vö. 1. kép; Csányi-Lux, 28-29; Nagypál, 104-105, 106-107: 82-83., 86., 112-113: 93/b-c., 116: 93/f., 120: 96. kép. A zegzugos díszítő sáv fölött még két sor tégla tartozik a rotundához. Ehhez és a felfalazásához ld. Molnár Vera rajzát (KÖH Tt D 11933, 19342. sz.) és ásatási naplóját (uo. 51-52). 15
