Marcu-Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 3. (Satu Mare, 2004)
Tóth Sándor: Hatkaréjos rotundáink
TÓT1I Sándor *** Mindenekelőtt megállapítandó, hogy mindhárom fennálló kerek építményt utólag — a nyugati részt kihasítva - hosszanti hajóval bővítették. Kolozsmonostor ásatói is számoltak valamilyen nyugati bővítménnyel, de ebben az esetben a helyzet nem egyértelmű.12 A többi esetben a bővítés másmás korból való. A legrégibb és egyben a legigényesebb a karosai, amely bizonyára a 13. század első harmadában - az ásató Molnár Vera szerint talán hasonló szerepű előzmény pótlására - létesített, aránylag tagolt beosztásúnak tervezett, de soha be nem fejezett épület maradéka (9. kép).13 A gerényi hajó hasonló nagyságú, de jóval egyszerűbb, és aligha lehet 1400 tájánál korábbi (10. kép).14 Kiszomborban a rotunda legutóbb a Csányi Károly által tervezett és 1910-ben megépült templomhoz csatlakozott (11. kép). Ez barokk templomot váltott fel, amelynek egyes maradványait a 70-es években Kozák Károly feltárta. Középkori előzményről nincs tudomásunk, de Kozák feltárta egy kisebb nyugati előcsamokféle maradékait is, és ezt a bővítményt végül a rotundával egyidősnek könyvelte el (12. kép). A kutatás nyomán a rotundát különválasztva - és töredékes előzékét is megmutatva - állították helyre, így ez az egy a fentiek közül ma önálló tömegnek mutatkozik (13. kép).15 A rotundánál korábbi beépítéssel csak Kolozsmonostoron kell számolni. A kerek építményen belül és kívül feltárt korábbi alapfalak (16. kép) építészeti jelentősége azonban, úgy tűnik, nem tisztázódott.16 A 12 lambor-Matei 1, 607: 17. jegyzet (hivatkozással a három fennálló példára). A szerzők szerint a „hajó” észak-déli tengelyű lett volna, elképzelésük tehát, úgy tűnik, az általuk feltárt északnyugati toldalékra, valamint a párhuzamul vett példákra épült. A toldalék azonban nemigen vélhető hajó részletének, helyzete szerint a karcsai rotunda mellett alapozásban megfigyelt oldalsó bővítménynek felel meg (vő. 13. jegyzet). A nyugatabbra feltárt kolozsmonostori falak nem utalnak a rotundánál későbbi építkezésre (vő. 16. jegyzet). 13 Molnár, 104: 1. kép, 108-113; Gervers, 37-38: 3-6. kép, 40-42; Gervers-Molnár, 48. A szerző az általa a hajó körül és a rotunda két oldalán feltárt alapozási maradványokat első két közleményében határozottan különválasztott építési korszakba sorolta, harmadszorra viszont megengedte azt a lehetőséget, „hogy ezek a maradványok esetleg a XII—XIII. század fordulóján elkezdett, majd a XIII. század első felében tervében sokszor megváltoztatott templom alapozásához tartoztak.” Nagypál, 108-116 részletesebben elemezte a 13. századi templom szabálytalanságait, ismertetve a tervezett háromhajós elrendezésre valló bizonyítékokat is. A rotunda északi oldalából kiálló három talányos helyzetű kváder (uo. 107: 85-86. kép, részlet itt 26. kép), ahogy az alaprajz is jelzi, nem esik a feltárt alapozás vonalába. 14 A gerényi bővítés Zaloziecky 1, 3. kép és Zaloziecky 2, 372: 160. kép szerint 12 x 8,25 m, a karcsai az alaprajzok szerint mintegy 10,8 x 9,4 m belméretü. A keltezéshez ld. uo. 26, ill. 374, 393; Mend 1, 359; Marosi, 302-304; MM 1300-1470, I, 475-476, 529. 15 Kozák 1, 54-55; Kozák 2, 3, 6-7; Erdei, 207-208; Marosvári, 88, 91-93. 16 A rotunda belsejében, ennek alapozásától helyenként megszakítva, két kelet-nyugat irányú falvonulatot figyeltek meg, amelyeket templom vagy „monostor” maradékainak tartottak. Az északi egy keletebbre feltárt, T alakú fálmaradvány folytatásának tűnt. A két előbbi fal építési szintjét a rotundán kívül, a déli oldalon feltárt 9. sír gödre — amelyből III Béla (1172-1196) 10
