Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Miklósi Sikes Csaba: Egyházi építészet Kalotaszegen. A romantika és a gótika évszázadai (1540-ig). Adattár
258 1505. „Johannes Mezey... domum suam propriam in territorio Colosvariensi... Petro plebano de Olahfenes pro centrum florenis hungaricalibus pignori duxisset obligandam” / Dl. 36399. 45, Jakó 1990. 3351, Entz Baukunst 149, Entz I. 1994. 119./ Magyargyerömonostor. Mănăstireni. Kolozs m. Középkorban a váradi püspökség birtoka, vámszedő hely. Neve legkorábban az 1332-37 évi pápai tízedjegyzékben bukkant fel /Monosíur/, 1423-ban Gerewmqnostor néven szerepel. * Református templom. A 13. század legelején a honfoglaló Kalatha nemzetség Gerő ága, egy cisztercita, majd a benedekrendi monostort /és templomot/ építettek. A tatárok feldúlták, egy 1241-ből ismert feljegyzés szerint ekkor az egyház szerelvényeit, drágaságait is elvitték. 1275-ben a megrongált egyházi épületek felújítására " Keminius filius Mikola de Kalota", a Szamoson levő malmát és két halastavát adományozta az egyháznak. Az ekkor végzett felújítások a monostor épületét nem érinthették, mivel az 1332-37 évi pápai tízedjegyzékben már csak a templomról szólnak. Vatasianu ennek a donációnak tulajdonítja a templom bővítését. A középkorban Szent György tiszteletére volt szentelve. Kalotaszeg talán legöregebb egyházi műemlékének alaprajza torony-hajószentély tagolódást mutat. Bunyitay Vince szerint " az osztatlan hajó, a legrégibb s eredetileg torony nélkül állt". A hajó nyugati felében látható falpillérmaradványok a tatárjárás előtt emelt kegyúri karzat emléke. Déli oldalfalát öt keskeny, félköríves záródású, ablak töri át. A torony felőli ablak magasabban áll a többinél, mivel ez - a keleti és a nyugati falakon levő nyílhegyes-kereszt-küllős körablakokkal - az egykori főúri karzat megvilágítását szolgálták. Két bejárata közül a nyugati oldal, fogazott-ívű kő ajtókeret míves korarománkori alkotás, mig a délre néző - mára befalazott - félkörzáródású bejárója egyszerűbb kivitelezést mutat. A 13. század végén a templomhajó nyugati fala elé két homlokzati tornyot emeltek. A közös teret alkotó alsó szintből magasodó tornyok közül, a bejárattól jobbra esőnek két felső szintje valamikor a 17-18. század folyamán leomlott. Pusztulását egyesek az 1642-re teszik / a torony alj egyik kváderkövén ez az évszám van bevésve/, de valószínűbb, hogy az 1765. évi fóldren-géskor omlott le. Egy 1751 évi okirat viaszpecséten ugyanis még a kéttornyú templom képe van megörökitve. Az épségben maradt északi torony emeleti ikerablakainak osztópillérfejeze-tén megjelenő kéttestű, egyfejű sárkány, Jákon és a gyulafehérvári székesegyház faragványain is meg-jelenik. Entz Géza szerint ez a délnyugat-francia területeken kedvelt diszítmény a magdeburgi dóm egyik pillérén is felbukkan, a bencések révén jutott el Dunántúl és Erdély kőfaragó
