Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Miklósi Sikes Csaba: Egyházi építészet Kalotaszegen. A romantika és a gótika évszázadai (1540-ig). Adattár
259 műhelyeibe. A későrománkor emlékét őrzi még a külső toronyajtó, melynek félkörös orommezejét leveles-indás díszítés mozgalmas kompozíciója tölti ki. 1332-37 között a szegény plébániák közé sorolták, Péter nevű plébánosa az összeírás első évé ben és csak akkor, két garas tizedet fizetett. 1433-ban Kemény István az általa alapított, Szent László királynak szentelt kápolnája részére kér búcsút a pápától. Az épületről 1496-ig több okirat is megemlékezik. 1442 tavaszán Kabos Tamás a templom régi románkori apszisát lebontatta, s helyére új szentélyt építtett. 1494-ben "parochiális egyházaként említik. A nyolcszög három oldalával záródó szentélynek, három mérműves ablaka van: kettőnek kőrá-csa örvényesen, illetve részarányosán elhelyezett halhólyagokkal ékes. A harmadik ablak mérművét négy karéj koronázza. Az ablakosztók hiányoznak. Boltíves mennyezete beomlott, később síkmennyezettel látták el. A meglévő bordatöredékek tanúsága szerint, egykor trapéz-végződésű bordákból álló boltozat fedte. A szentélyben két szentségtartó fülkéje, valamint a mészréteg alatt, csak nyomokban megmaradt egykori falképei a gótika emlékei. Debreczeni László az 1930-as években a hajó külső falán egy omamentális keretben, vörös okker és fekete színekben megfestett szent alakjának töredékeit tárta fel. A kalotaszegi ref. templomok közül egyedül itt őrizték meg a katolikus korból származó sekrestyét, mely a szentély északi falához csatlakozik. A csonka torony déli falába 3 kőszobor, van beépítve. Legrégibb a római kori halotti emlékkő, amely két fekvő oroszlán között medúzafejet ábrázol. Mellette az új hitet megszemélyesítő sár kányölő Szent Mihály fonák testhelyzete, gótikus vonalvezetést mutat. A templom legtitokza-tosabb szobordísze, a két kígyót szoptató, vastag hajfonalú nőt ábrázoló relief, -" a kalotaszegi madárlány"- melyet a kutatás a románkori szobrászat egyedülálló alkotásának tekint. Témabe li párhuzamát Entz Géza a veronai San Zeno bronzkapujának bujaságot jelképező dombormű-vén találta meg, Kabay Béla, "a keresztényi kultikus ábrázolások közé nem illeszthető" szobor szimbolikájának magyarázatát az eredetmondák világában - és csak Keleten - véli felfedezni. Irodalom: Névkönyv 1871. 26-29, Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története. É.n. III. 208-209, Thorma Károly: A limes Dacicus felső része. Pest 1882. 31, Bunyitay 1883. II. 353-360. 412, Jankó 1993. /1892/ 57-58, Csánki 1913. V. 357-358, Malonyay 1907. 76-79, Gerevich J: Magyarország románkori emlékei. 1938. 147. 187, Szabó T. 1942. 75-90, Entz 1946. 19-20, Radocsay 1954. 168, Vatasianu 1959. I. 85-86, Kelemen 1977. 210-211, Kabay 1981. 90-91, Bálint Árpád: Magyargyerőmonostor. Kalotaszeg. 1991. III. 7, Várady-Borbélv 1991. 25-26, Bálint Árpád: Magyargyerőmonostor. Kalotaszeg. 1991/ 7. 4, Entz I. 1994. 48. 49. 119, Entz II. 1996. 114. 115. 163. 368-369, Jakó 1997. 338.
