Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Bara Csaba: A Halmi református templom
A HALMI REFORMÁTUS TEMPLOM Bara Csaba A templom építéstörténete Ugocsa, mint királyi magánuradalom, az Árpád-házi királyok kedvelt vadászterülete. E királyi vadászterületen alakul ki az 1200 előtti években az ugocsai erdőispánság. Az ugocsai ispán, mint a király magántisztviselője először 1216-ban szerepel1. A megye legkorábban említett helységie között szerepel Halmi neve is: 1217-ben négy halmi lakost (Bertholom, Teluc, Hemequei, Lynthes) tüzesvas próbára küldenek, mint ez a váradi regestrumból kitűnik1 2. A XIII. század végén a nemesi megye kialakulásakor Ugocsa megye mind Máramarossal, mind Szatmárral szemben területet vesztett, így az ország egyik legkisseb területű megyéje lett. A megye egyházi igazgatás szerint az erdélyi püspökség része volt, a sásvári főesperesség alá tartozott, majd ennek jogutódjába az ugocsai főesperességbe. 1332-ben már így szerepel a pápai tizedjegyzékben3. A tatárjárásig kb. húsz helység alakul ki Ugocsában. A Vereckei-hágón betörő tatárok nagy pusztulást végeztek az utjukba eső Ugocsában is, úgyhogy a helységek zömét újra bekellett népesíteni, köztük Halmit is. 1274-ben IV László király a Káta nemzetségből származó Gábor fia Tamásnak, aki a csehek ellen Laa vára alatt kitüntette magát, adományozza Halmi-leirat, aki a helységet újra benépesíti4 *. Az Árpádokkal rokon nemzetség a következő század közepéig Tiszántúlon jelentős birtokkal birt. Egyik ága emelte az Egyek (Szabolcs megye) melletti Zámmonostort, a fent idézett Gábor pedig, Berekben megépíti a csarodai templomot, fia Tamás viszont, várat épít Tamásvárán, Halmitól 9 km-re. A XIV. század második felétől Halmi, az Ugocsa megye déli részét elfoglaló Káta uradalom központja lesz és a nemzetségből eredő Csamavodai Surányi család birtokolja'. Helyreállítják a tatárjáráskor elpusztult templomot és plébániát. A már korábban említett pápai tizedjegyzékben szerepel a halmi plébános neve is: Herbordus. A ma is fennálló templom akkor épülhetett miután a nemzetség a XIV. század közepén a szomszédos Bábonyból Halmiba teszi át uradalmi központját. A templomot Szent József tiszteletére szentelték6. 1 Szabó István: Ugocsa megye. Budapest 1937. 364. ■ Karácsonyi-Borovszky: Regestrum Varadiense. Budapest 19o3. 216. ! Kiss Kálmán: A szatmári református egyházmegye története. Kecskemét 1878. 73. 4 Zichy Okmánytár I. 34-35. ' Szabó István: im. 364. 6 Schematismus centenarius - A szatmári püspöki egyházmegye emlékkönyve a fennállásának századik esztendejében. Szatmár 19o4. 276. és Szirmay Antal: Notitica comitatus Ugochiensis J8o5.
