Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Buzás Gergely: A kései Mátyás-kor királyi építkezései és a későgótikus építészet stílusáramlatai Magyarországon
141 Vajdahunyad és Gyula - saját régiójukban idegen stílusát is, amelyek kívül esik e földrajzi területen. A Mátyás-kori későgótika építészettörténeti megítélésének Visegrád mellett a másik sarokköve már Nagy Zoltán 1944-ben megjelent tanulmánya12 óta a kolozsvári Farkas utcai egykori ferences templom. Valóban Visegrádhoz hasonló jelentőséggel bír ez az alapos művészettörténeti munkával11 feldolgozott épület, mivel szokatlanul jó forrásanyag áll rendelkezésünkre születéséről. A ferencesek 1486-ban kapták meg a telket a várostól a király és az erdélyi vajda kívánságára. 1487-ben már elkezdődött az építkezés. 1490-ben Mátyás király utasította Tharcsay Márton kolozsvári sókamaragrófot, hogy gondoskodjék az építkezés folytatásáról és János testvért és szerzetestársait küldte Kolozsvárra, hogy folytassák a munkálatokat. 1494-ben az épitkezés befejezéséig II. Ulászló király évi 300 forint értékű sóadományt rendelt a kolostornak.14 Maga a kolostorépület nagyrészt elpusztult. A templom két jól elkülöníthető szakaszban épült: az egyszerűbb formálású szentély tűnik korábbinak1'. A hosszház XV. századi behúzott támpilléres támaszrendszere ma XVII. századi gótikus boltozatot hordoz, ám a nyíláskeretek még a XV. századiak. A kettős nyugati kapu finoman áttört profilálása a későgótika utolsó áramlatának jellegzetes példája. A későgótika két szakaszának stílusváltása tapintható ki a kolozsvári Farkas utcai ferences templom építésén. E stílusváltás pontos időpontja is jól meghatározható az idézett források alapján: minden bizonnyal 1490, az új, János testvér vezetése alatt álló építőműhely hozta magával. Hogy János testvér honnan érkezett, nem tudhatjuk. A művészettörténeti szakirodalom Nagy Zoltán idézett tanulmánya óta a visegrádi palotaépítkezésekhez kapcsolta személyét32 33 34 35 36, de ennek alapja mindössze annyi, hogy Mátyás király idézett 1490-es oklevelét Visegrádon adta ki, János testvér ettől még akár Erdélyből is érkezhetett. Mindenesetre az a tény, hogy míg Visegrádon semmilyen párhuzama sincs a kolozsvári ferences templom hosszházának, Erdélyben viszont annál több rokon emléket találunk, ellentmond János testvér művészetének visegrádi eredeztetésével. A kolozsvári dominikánusok XIV. századi kolostorában a XV. század közepén is folytak építkezések, amire Hunyadi János 1455-ös adománylevele utal, de a ma álló épületek egy XV. század végi nagy 32 NAGY 1944. 33 ENTZ 1948. 34ENTZ 1996. 345-347. 35 Ezt a periodizálást az építési logika is megköveteli: mivel az új templom nem egy régebbi helyén épült nyilván arra törekedtek, hogy minél előbb használhatóvá váljon, ezt pedig csak a szentély mielőbbi befejezésével lehetett elérni. 36 NAGY 1944.
