Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Buzás Gergely: A kései Mátyás-kor királyi építkezései és a későgótikus építészet stílusáramlatai Magyarországon
142 újjáépítésről vallanak, amelyről viszont sajnos nem maradt írott forrás.37 * 39 40 41 A feltehetően korábbi szentélyhez tengelytöréssel csatlakozik a későgótikus - mai formájában barokkosított - hosszház, amely eredetileg éppolyan behúzott támpilléres rendszerű volt, mint a Farkas utcai ferences. Nagyrészt épségben maradt a rendház a káptalanteremmel és s refektóriummal. E terek lapos szegmensíves boltozatai és a nyiláskeretek tagolása jellegzetes formákat mutatnak amelyek szorosan kötődnek a ferences templom kapujához. A behúzott támpilléres pillérrendszer harmadik jelentős erdélyi emléke a dési plébániatemplom hosszházában maradt fenn. E pillérek formái teljesen megegyeznek a kolozsváriakkal, így a műhelyösszefuggés is valószínűsíthető.3* E pillérforma másik ismert magyarországi emléke az Erdéllyel szoros kapcsolatokat fenntartó Szeged obszerváns ferences templomának hajójában található meg. A szegedi templom egy XIII. századi ispotály helyén épült fel. Elsőnek a kolostor nyugati, majd északi szárnya, a templomhajó, végül a szentély a torony és káptalanterem együttese készült el. A templom befejezését jelzi a hajófalakra helyezett két 1503-as építési felirat. A hajó behúzott támpillérei fölé tervezett boltozat ekkor viszont még nem épült meg, vállait és homlokíveit kiképezték, de a végül később megépülő boltozatot más formában, kissé alacsonyabb szinten helyezték el.w A behúzott támpilléres rendszer mellett a kolozsvári Farkas utcai templom hajójának másik jellegzetes ismérvei a finoman tagolt, mély fényárnyék hatás elérésére törekvő, a profi láthatásokban valósággal tobzódó nyíláskeretek. E keretformák feltűnnek a dominikánus kolostor épületein is. Ilyen nyíláskeretek gazdag sorozata maradt fenn az 1502-ben készült nagyszebeni plébániaházon411 és a később városházává vált patríciusházon.4' Egy sor szász mezőváros plébániatemplomán is megjelentek ezek a formák: Muzsnán András nagyszebeni kőfaragó dolgozott 1498-ban a háromhajós csarnoktemplomon, ahol a díszes sekrestyeajtó mutat a szebeniekkel rokonságot. Itt az épület befejezésére csak 1525-ben került sor. Ugyanez a mester készítette el 1498-ban a keresztényszigeti templom boltozatát és talán a muzsnai sekrestyeajtóhoz hasonló déli ajtaját is. Ecelen a szentélynek az előzőekkel rokon részletformáit a sekrestyeajtó 1499-es évszáma keltezi.42 A stílus hosszú életét mutatja a muzsnaihoz hasonló berethalmi plébániatemplom 1515-re elkészült sekrestyeajtaja és a 37 ENTZ 1996. 150-151., 342-345. ENTZ 1942. 39 LUKÁCS 1994. 40 ENTZ 1996. 174. 41 FABIN1 1989. 42 FABINI 1977.
