Banner Zoltán: Erdős I. Pál (Satu Mare, 2002)
Jegyzetek
JEGYZETEK 1. Két fénykép is fennmaradt a 30-as évek elejéről: az egyiken Reismann Irma, Ady Lajos, Ady Lőrincné, Gábor István, Tabéry Géza és a 16-17 éves Erdős Pál, a másikon Adyné, Reismann Irma és a művész látható. 2. Görbe István: Képaláírás helyett. A Hét (Bukarest) 1971/46. sz. 3. Reismann Irma versei 1925-ben jelentek meg a szatmári „Globus“ könyvnyomdában. Egyetlen verskötetét Erdős Imre Pálnak ajánlja, „aki az Élet, a Föld / a Kenyér, Minden: / a fiam“. A könyvből 50 számozott „amateur“ és tíz, névre szóló példány készült „Édesanyámnak, Ady Lőrincnének, Dénes Sándoménak, N. Tessitori Nórának stb.“ 4. Én fiam. 19-20. 5. Jakab Antal, a kitűnő újságíró, előbb a szatmári Szamos, majd a Romániai Magyar Szó című országos magyar napilap munkatársa (K. Jakab Antalnak, a rendkívül tehetségesen induló irodalomkritikusnak és irodalomelméleti szakírónak, az UTUNK-HELIKON szerkesztőjének az édesapja) aláíratlan cikke a Szamos 1945. július 29-i számában. 6. Népvédelem: a királyságból a népköztársasági államformába (1947) átvezető évek alatt a helyi közigazgatás átmeneti formája. 7. A szocialista államrendnek álcázott, fasisztoid diktatúra nacionalizmusának a fokozódásával lassanként minden erdélyi magyar színház csupán tagozattá degradálódik. (Kolozsvárt kivéve, ahol elejétől kezdve önálló román Nemzeti Színház működött); a 70-es évek végén, a rendszerre jellemző álnoksággal, éppen a magyar Erdős Imre Pált bízták meg, hogy egy országos fórumon javasolja a szatmári román tagozat létrehozását. Sokan fogalmaztak meg akkoriban Vele kapcsolatban elítélő véleményt; arról azonban kevesebben emlékeztek meg, hogy a Képzőművészek Romániai Szövetségének magyar alelnökeként másfél évtizeden át biztosította, harcolta ki az erdélyi magyar művészek számára paritásos alapon a szakmai díjakat, tanulmányi utakat, a küföldi csoportkiállításokon való részvételt, s amint levelezéséből kiderül, a legkiválóbbak is bizalommal és eredménnyel fordultak segítségért hozzá műterem- és nyugdíjügyeik rendezése végett. 8. Vasile Dobriannal és Covaliu Brăduţcal együtt. A magyarországi pavilonban ekkor Bcrnáth Aurél, Kmetty János, Kokas Ignác, Somogyi József és mások műveivel találkozik. 34
