Banner Zoltán: Erdős I. Pál (Satu Mare, 2002)

Jegyzetek

9. A halála előtt egy évvel készült, legteljesebb, szinte az egész pályaképet átvilágító interjút Sike Lajos közölte az Előre (Bukarest) 1986. március 16-i számában A valóságot földközelből lehet megismerni címmel. Az interjúban említett Markovits Rodion (Kisgérce, 1884-Temesvár, 1948) író, újságíró Szibériai garnizon című „kollektív riportregénye“ 1927-ben jelent meg az első világháborús hadifoglyok élménybeszámolóinak a felhasználásával. A könyv váratlan nemzetközi sikert aratott, s rövid időn belül lefordították németre (Hatvány Lajos), majd angol, finn, francia, holland, kínai, olasz és spanyol nyelvre, megelőzve Remarque, Hemingway, Arnold Zweig, Kuncz Aladár és mások hasonló tárgyú regényeinek a hullámát. (Lásd: Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 3. k. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1994. 481 —483.)

10. Réti István csupán az 1931-es nyár névsorában szerepelteti a nevét. (Réti István: A nagybányai művésztelep. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest 1954. 340.)

11. Paál Jób: A festők városában... Pesti Napló, 1934. március 25.

12. ***: Nagybánya: az újjáéledt festőváros. Film, Színház, Irodalom (Budapest) 1942. aug. 7-13.

13. Színházi Élet (Budapest) 1937. május 16., 64.

14. (t. g.) azaz Tereh Géza: Művészinas. Szamos, 1933. március 8. Tereh Géza (Szatmárnémeti, 1889-1969) matematika-fizika-kémia szakos középiskolai tanár, tankerületi főigazgató, tankönyvíró, a szatmári vívósport megalapozója, költő és esztéta, a két világháború közötti időszak egyik legélesebb szemű, hiteles művészeti írója Erdélyben.

15. Erdős I. Pál fametszetei. 1936. „Athenaeum“ Könyvnyomda és Lapkiadó nyomása Satu Mare, Románia. 25 füzetlap nagyságú, fekete-fehér fametszet. A belső borítón önarcképe, majd csupa női téma: Bánat, Lili, Áhítat, Fiatalság, Johanna, Little girl, Fiatal lány, Emlékezés stb.

16. Molnár C. Pál 1936. V. 30-as keltezésű kiadatlan levele Budapestről Erdős I. Pálhoz. 1935-től 1977- ig követhető levelezésükből 13 darab őriződőtt meg a család irattárában.

17. Tereh Géza: Erdős Imre Pál fametszet albuma. Újság (Szatmárnémeti), 1936. április 12.

18. Erdős I. Pál: Párizsi képek. 1939. Párizs. A belső borítón kétnyelvű szöveg: „Les gravures en bois ERDŐS I. PÁL fába metszett rajzai.“ A mappa 5 fametszetet tartalmaz: a borítón Önarckép-kompozíció (két nővel a háttérben), belül pedig 3 fehér és 1 néger női fej.

19. Krilek Sándor: Móricz Zsigmondot rajzoltam. Szatmári Hírlap, 1979. június 17.

20. Első közlése: Erdős I. Pál: Babits Mihály utolsó portréja. Utunk, 1965. okt. 29. 44. sz. Az írás előadásként hangzott el 1945-ben Szatmárnémetiben, a Népvédelem (közigazgatási hivatal) irodalmi estjén.

21. Erdős I. Pál rajzai. Művészek álarc nélkül. Molnár C. Pál előszavával. Budapest, 1944. március.

22. A kiállítást a szakszervezetek rendezik, ezért elméleti előadásokat is tartanak a munkásoknak; Erdős például a lélekábrázolásról. De keserűen és naivan panaszkodik utána a sajtónak, hogy sajnos, a munkások nem tanúsítanak kellő érdeklődést a kiállítás iránt.

35