Ciubotă, Viorel - Nicolescu, Gheorge - Ţucă, Cornel (szerk.): Jurnal de operaţiuni al Comandamentului Trupelor din Transilvania (1918-1921) 2. (Satu Mare, 1998)
Referat principal, Einführungsvortrag, Megnyitó előadás
34 Camil Mur h$a nu területeket a nyugatiak rendszeréhez próbálják közelíteni, például Ausztriá hoz és Csehországhoz. így tehát az első „agrárreform“, bármit is hozzanak föl ellene, a földművesek számára a gazdasági függetlenség lehetőségét n<yujtotta, a Császárságnak pedig az agrárviszonyok szerkezeti egységesítés ét. Az újítás szellemének jelei világosan mutatkoznak. Igaz ugyan, hogy ez „deffenzív“, szükség diktálta, hogy az 1848-ashoz hasonló társadalmi megrá zkódtatásokat kivédjék. Hasonlóan kettős jelentőssége van a közigazgatási-földrajzi reformnak is: megszűntek az gykori pronvinciák és a vármegyerendszer, új egységek váltották fel őket, s egy adott pillanatban meg a helyi elöljáróság megválasztásának gondolatát is elfogadták, igaz, gyakorlatba soha nem ültették át. A reform célja a nemesi autonómia korlátozása volt, jóllehet eredménye a közigazgatási-katonai központosítás lett, és konzervatív megfontolásokból indultki. Bár ezt konzekvensen nem követték figyelemmel, az intézkwdés bizonyos anakronizmusok eltávolítását jelentette, és a gazdasági és demográfiai helyzetnek megfelelő területi közigazgatási struktúrák részleges elfogadását. Az ezekben az években kinevezett hivatalnokokat gondosan választották és képezték ki, így munkájuk jobb minőségű és hatékonyabb volt mint 1848-as elődeiké. Az adóreformok átfogták a közadó gondolataát, a földtulajdont és a jövedlmet. Az tanügyi reform , amelyet Leo Thum indított meg, és amelyet mintegy húsz éven át bővítettek, három lépcsőben rendszerszerűen határozta meg a tanügyi szférát, elméleti és professzionális szempontból. Ez egyidejűleg előrelépést jelentett a tanügy laicizálásának, állami felügyelet al á vonásának útján. A fent említett ingadozások újabb példája, hogy ugyancsak Leo Thum volt az 1855-ös római konkordátum szerzője is, amelyebn az osztrák liberalisták a klerikalizmus győzelmét látták. És végül 1850 után a Habsburg Birodalom egyre többet fektet be a vasúti és kommunikációs hálózat, a távírás fejlesztésébe. A vasút- és közúth álózat, a távírás és 1880 után a telefonhálózat gyors ütemű fejlődése a Csász árság, illetve a Dualista Monarchia keletiti területei megközelítették a nyugateurópai színvonalat. Ebben a gazdasági fejezetben említendők az ipari befektetések, a bankrendszer és a nemzetközi kereskedelem kibővítése, Triest a földközitengeri és tengerentúli hajózás szempontjából Közép-Európa legfontosabb kikötőjévé vált. A gazdasági modernizálódásnak mégsem sikerült megszüntetnie a fejledtségi színvonal régi területi egyenlőtlenségeit: a
