Ciubotă, Viorel - Nicolescu, Gheorge - Ţucă, Cornel (szerk.): Jurnal de operaţiuni al Comandamentului Trupelor din Transilvania (1918-1921) 2. (Satu Mare, 1998)
Istorie şi Geografie Istorică / Geschichte und Landeskunde / Történelem és országismeret - Nationalităţi, minorităţi etnice şi stat / Nationalitäten, ethnische Minderheiten und Staat / Nemzeti és etnikai kisebbségek, állam
236 TiLKOvszKY Lóránt ségnek identitását, kerülve azonban, hogy e munka során érintsék a Romániához vagy Magyarországhoz tartozás kényes kérdését.29 A területi revízióra törekvő magyar kormány az erre idejében való felkészülés érdekében beható tárgyalásokat kívánt kezdeményezni az ez elöl el nem zárkózó német kormánynál, az ezzel kapcsolatos véleménykülönbségek, a már egy évtizede vitatott problémák tisztázására. E lépés immár halaszthatatlannak tuno szükségességére a magyar miniszterelnökség nemzetiségi ügyosztályát vezető Pataky Tibor államtitkár egy 1930. novemberi elaborátumában hívta fel a kormány figyelmét. Ebben a szatmári sváb kérdésről ez olvasható: "A bánáti sváboknál 1918 után igen erősen indult meg az a Németországból irányított akció, amelynek célja erős német népi öntudat kikovácsolása. Ez az akció harci fegyverül használja mindannak ócsárlását, gyalázását, ami a magyar uralomra emlékeztet. Odáig ment rövidlátásban ez az irányzat, hogy Szatmár megyében a magyar uralom alatt jórészt teljesen megmagyarosodott sváb vidék külön visszahódítására akciót szervezett. A szatmári sváb kérdés iskolapéldája annak, hogyan nem szabad a kisebbségnek politikát folytatni. Külön Gauamt szerveztetett, amely a magyarság ellen való denunciálásból él, német iskolákat követel olyan községekben, ahol a 40 évnél fiatalabb generáció egy szót sem tud németül. Az eredmény: sem német, sem magyar, hanem román iskola. A magyarságukhoz való ragaszkodásuk miatt feljelentett papoktól a kongnia megvonása. - Ilyen körülmények között a Magyarországtól Romániához csatolt terület magyar és német kisebbsége között - egy-két ad hoc választási összefogástól eltekintve - együttműködésről beszélni nem lehet. Ott tartunk ma, hogy a romániai németség egy része nem a közös elnyomó ellen folytat küzdelmet, hanem a bajban még nehezebb sorsban lévő társa: a magyarság ellen".30 A magyar kormány terjedelmes memorandumának, amelynek alapul kellene szolgálnia a kért és remélt tárgyalásokhoz e tárgyban a két állam között, 1931. márciusában történt az átadása. A memorandum két részből állt: az egyik a - már jelentős mértékben asszimilálódott - magyarországi németség helyzetével foglalkozott, kiküszöbölendőnek tartva az okét sem kímélő, visszanémetesítésüket célzó külső beavatkozásokat, akciókat; a másik a kisantant-államok német és magyar kisebbsége együttműködésének 29A temesvári német konzulátus (Busse) 1929 július 10.-i jelentése. - PA AA, Pol. Abt. II. Rumänien Politik 6. 30Pataky TIBOR: A Duna völgyében érvényesülő német politika. A német és magyar kisebbségek együttműködésének hiánya: Teendők. MOL, K 64. 1930-21.
