Ciubotă, Viorel - Nicolescu, Gheorge - Ţucă, Cornel (szerk.): Jurnal de operaţiuni al Comandamentului Trupelor din Transilvania (1918-1921) 2. (Satu Mare, 1998)
Istorie şi Geografie Istorică / Geschichte und Landeskunde / Történelem és országismeret - Nationalităţi, minorităţi etnice şi stat / Nationalitäten, ethnische Minderheiten und Staat / Nemzeti és etnikai kisebbségek, állam
A SZATMÁRI NÉMETSÉG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 235 kaphatnak a helyreállítandó Nagy-Magyarországban).24 Ám egy etnikai alapon történő területrevízió, vagy akár csak kisebb határmódosítás is, romániai viszonylatban rögtön felvetette a kérdést: mi legyen a szatmári németekkel? Közvetlenül határmenti településterületük óhatatlanul újra magyar uralom alá fog kerülni, s hacsak át nem telepítik a szatmári németeket a Bánátba,25 kárba fog veszni minden lelkes erőfeszítés és anyagi ráfordítás német identitásuk - egy-két évtized múltán teljesnek remélt, mások által viszont szkeptikusakban megítélt - helyreállítására, mert a magyarok az újabb impériumváltás esetén azonnal megtámadhatják a szatmári-német akció addigi eredményeit és sikerrel befejezhetik kényszerűen félbeszakadt magyarosításukat.26 Sok fontolgatás után az a vélemény kristályosodott ki, hogy visszafogottabbá teszik a szatmári német akciót, s ezzel egyúttal tompíthatják a magyar ellenérzést és tiltakozást a szatmári kérdésben, - ezt a magyarországi németek vezetője, Jakob Bleyer is ajánlotta,27 - de az akció teljes leállítására mégsem kerülhet sor, elvi okokból épp úgy, mint politikai okokból: a bánáti svábok és az erdélyi szászok vezetői, akik a romániai országos politikában is fontos szerepet játszottak (Verband der Deutschen in Groß-Rumänien, Deutsche Parlamentspartei, 1929 óta: Deutsche Partei in Groß-Rumänien), ismételten állást foglaltak ugyanis a szatmári németek településterületén folytatott és folytatandó, a német identitás visszaszerzését, megtartását célzó akció mellett28, s e tekintetben nem voltak hajlandók kompromisszumra, olyan formában sem, hogy a szatmári német községek közül a leginkább magyarosodottakról történjen lemondás. Vissza kell adni a szatmári német24T ELKO V SZKY Lóránt: Nemzetiségpolitika Magyarországon 1918/1919-1944/1945. Baranyai Levéltári Füzetek 152. Pécs, 1982. 434. 1. - L. Tilkovszky: Nationalitätenpolitik in Ungarn 1918/1919-1944/1945. In: Études Historiques Hongroises 1990 publiées a l'occasion du XVIIе Congres International des Sciences Historiques par le Comité National des Historiens Hongrois. 2. Ethnicity and Society in Hungary. Edited by Ferenc Glatz, Budapest, 1990. 357-380.1. 25E tervről említést tesz JOHANN BÖHNE Die Deutschen in Rumänien und die Weimarer Republik 1919-1933. Ippesheim, 1993. 178.1. 26A bukaresti német követ (Mutius) jelentései, különösen 1927 február L, 1928 április 22. - PA AA, Pol. Abt. II. Rumänien, Politik 6. 27Hans Beyer: Die ungarländische Deutschtumsfrage im Spiegel der diplomatischen Gespräche zwischen Budapest und Berlin. In: Gedenkschrift für Harald Steinacker 1875- 1965. München 1966.312.1. 28Bericht über die am 10. Januar 1926 in Grosskarol stattgefundenen Besprechung. In: Johann Böhm: op. cit. 176-177. L.; Protokoll über die den 11. Mai 1928 in Hermannstadt abgehaltenen Sitzung der Deutschen Parlamentspartei. - PA AA, Pol. Abt. II. Rumänien.
