Drăgan, Ioan (szerk.): Mediaevalia Transilvanica 2001-2002 (5-6. évfolyam, 1-2. szám)

Elite

ELITE

Egy középkori román eredetű nemesi család a Felvidéken

id. FrivalDSZKY János

E család a Frivaldszky-család, amelynek levéltárának első darabja az az oklevél, amely szerint a család megalapítója, Walach Mihály Frivald község soltészjogát megszerzi.1 2 Frivald a mai szlovákiai Frivaldnádas (Rajecká Lesná) községgel azonos (Okres Zilina), amely a délről északra folyó Rajcsánka patak egyik mellékvölgyében fekszik, Zsolnától kb. 30, Rajectől pedig, 5 km délre. E patak mentén húzódott a kora-középkori, legkorábban 1241-ben említett magna via, amely a Baltikumból és Sziléziából indulva Odera - Kiszuca - Rajcsánka - Nyitra útvonalon az Adriáig vezetett. Frivald Rajec “városi közerdejébe” (.Freiwaldf települt, távol a “Tanács erdejétől”, a rajeci uradalom részét képezve. A helynév megadja a település korát is. A Freiwald-típusú helyneveket ugyanis kizárólag 12. sz. második felétől létrejött, német telepes községek viselik, és csaknem mind az Odera mentén helyezkednek el.3

Az 1380-as években a rajeci uradalmat pusztulás éri, ami Zsigmond (1387- től király) unokatestvérének, Jodok őrgrófnak 1385. évi benyomulásához köthető. Zsigmond ugyanis neki és egy másik unokatestvérének adja egy időre Pozsony, Trencsén, Nyitra megyék területét. Jodok 1385-ben Nyitra városát megszállva tartja, Magyarországról csak néhány év múlva vonul ki.4 1387-ben a (vág)besztercei ispánság - s így Rajec is - a Rátót nembeli Usvai Leusták kezébe kerül.5 1388-ban a “esetiektől” elpusztított Podhorie községet, amely a Rajeccel északról szomszédos lietavai uradalomban, Fietava vára mellett fekszik, Melchior fia Vladislav, lietavai castellanus újratelepíti.6 A 1390 táján a rajeci uradalomban lévő Jesenow és ízben (Zbyríov) falvak villicatusa és judicatusa is részben elhagyott, ezért a Rátót nembeli Leustáktól, Fampert rajeci bíró fia és Jeszenov-i Miklós fia, András kapja meg 25, egyenként 106 dénárt érő márkáért.7 A szintén Rátót nembeli Kaplai Dezső comes, aki 1390 óta a rajeci Nagysuja honorbirtokosa, Rajec és Fietava uradalmát a királytól 1392-ben zálogba veszi, 1393-ban pedig megveszi Lietavát a Rajectől hozzácsatolt Sujával és Gyurcsinával együtt. E két falu is új soltészokat kap Hennes fia Péter és 'Fianko fia János személyében 1394

1 Hártyán, a szöveg alatt papírfelzetes pecséttel. Eredeti: Státny Oblastny Archív, Bytca: Rodné archívy (L.I.): Rod Frivaldsky Rajecká Lesná, (továbbiakban: Frivaldszky-levéltár) no. 1.; Mikrofilmen: Magyar Országos Levéltár, Budapest (a továbbiakban: OL). C. 885. doboz. Kivonatos kiadása: Zsigmondkori Oklevéltár. IV. Bp., 1994. 1215 sz.

2 Magyar Eszter: A feudalizmuskori erdőgazdálkodás az alsó magyarországi bányavárosokban (1255- 1747). Bp., 1983.61.

3 Ritters: Geographisches-statistikes Lexikon. I. Leipzig, 1910. 743-744., 754.

4 Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp., 1984. 16., 153.

5 Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban. Bp., 1977. 187.

6 Kavuljak, Andrej: Lietava. Turéiansky Sv. Martin, 1948. 82.

7 Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. X/4. Szerk. Fejér György. Buda, 1842. 642.

1407-re keltezve. Lehet, hogy ekkor írták át. A ZsO nem említi.

Mediaevalia Transilvanica, tom V-VI, 2001-2002, nr. 1-2.