Diaconescu, Marius (szerk.): Mediaevalia Transilvanica 1999 (3. évfolyam, 1-2. szám)
Instituţii
Királyi emberek Valkó megyében 85 részére. Házasfalvi Sisa Gergely Szentmiklósival és Bodonyival együtt szerepel a királyi emberek listáján 1403-ban és 1404-ben. Szükséges megjegyezni, hogy a fenti adatok nem egy nagyobb adathalmaz célzatosan összeválogatott elemei. Másszóval nincs arról szó, hogy a nevezett személyek Maróti körén kívül esetleg más valaki körében is felbukkannának. Nem, több adatot nem ismerünk róluk, csak azokat, amelyekről szó volt. Ezek pedig egyértelműen bizonyítják, hogy a kör tagjai szoros kapcsolatban álltak mind egymással, mind pedig közös urukkal, Maróti János bánnal. Mint látjuk, az 1398-ban Maróti által királyi emberként megnevezett nyolc személy közül ötről lehetett igazolni vagy valószínűsíteni, hogy a környezetéhez tartoztak. Ezért nyugodtan feltehetjük, hogy ugyanez volt érvényes a többi háromra is. Csíki Márk és György neve nem fordul elő más alkalommal, de a hetedikről, Pestenyei MihályxóA tudni lehet valamennyit. Az ő pályája jóval bonyolultabban alakult, mint társaié, de történetesen azt is tudni, hogy miért. Neki Marótival eleve nem lehetett felhőtlen a viszonya, mivel hajdan, ifjúkorában évekig perben állt a bán családjával három valkói birtokért, és 1372-ben ő nyert74. Később Kórógyi István macsói bán oldalán találjuk, akit 1385-ben baranyai alispánként helyettesített75. Feltehetően csak Kórógyi halála után, 1397-ben lépett át Maróti famíliájába, és már az 1403. évi felkeléskor urával szembefordulva a lázadók oldalára állt. El is vesztette összes birtokát, és Maróti familiárisa, a már említett Bujáki László kapta meg őket76. A fentiekéhez hasonló esetet bizonyára rengeteget találnánk, ha más vidékek és korszakok szereplőit is olyan jól ismernénk, mint - a Zsigmondkori Oklevéltárnak köszönhetően - az 1400 körüli évekét. Nyilván felette gyakran esett meg, hogy az érdekelt fél a királyi emberek listájára a saját szolgálatában állókat válogatta össze, hiszen még a szegényesen dokumentált Valkó megye történetéből is jócskán akad erre példa. Egy bizonyos Kenéz István 1356-ban a Hosszúbácsiak ügyvédjeként szerepel, majd 1373-1380 között egy Bodonyi Kenéz Istvánnal - nyilván ugyanazzal a személlyel - találkozunk négy esetben is mint királyi emberrel ugyanennek a családnak az ügyeiben77. A Kórógyi István által 1389-ben javasolt királyi emberek egyike Hermáni Dávid volt. Kétségtelenül ugyanez a Hermáni Dávid állt 1403-ban kórógyi várnagyként a család szolgálatában78. Véréi Ivácsonnnal 1423-ban mint Alsáni János familiárisával találkozunk Bács megyében. 1428-ban ugyanő, nyilván nem véletlenül, Alsáni másik familiárisa, Puchel Kristóf listáján kerül a szemünk elé79. Pacsintai Lőrinc 1458-ban Garai 74 Az ítéletlevél: DF265 859. 75 Engel Pál, Magyarország világi archontológiája 1301-1457 (alább: Archontológia), Budapest, 1996,1., 103. 76 Csak a Berki birtokra szóló iktatóparancs maradt fenn, 1403: Zs., 11., 2775. sz. 1417-ben megtudjuk, hogy maga Pestenye is Bujákié lett, Dl. 10 594. Végül, 1439-ben a fiai birtokában bukkannak fel azok a jószágok is, amelyeket Pestenyei 1372-ben ítélettel elnyert, DF 218 748. 77 1356: DF 265 553; 1373: DF 265 569; 1374: DF 265 694; 1376: DF 265 572; 1380: Dl. 33 678. 7S 1389: Dl. 7530; vö. Engel Pál: Archontológia, 1., 346. 79 1422: A Zichy és Vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára, ed. Kämmerer Ernő, Vili., Budapest, 1895., 62; 1428: DF 259 691. Puchel Kristófra Engel Pál: Archontológia, II., 199.
