Diaconescu, Marius (szerk.): Mediaevalia Transilvanica 1999 (3. évfolyam, 1-2. szám)
Instituţii
A fejedelem személyes bíráskodása 97 Az eset A vád alapjául szolgáló cselekmény a felperes, Kármány aga ügyvédjének előadása szerint a következő volt: 1591 nyarán (aratás taiba) Báthory Zsigmond, azzal az utasítással küldte ki udvarából Kerekes Balázst, hogy mivel az erdélyi fejedelem akarata ellenére Moldvából engedély nélkül érkeztek Péter vajda47 szolgái, azokat a boérokat, akiknek a vajdától érvényes engedélye (igaz levele) nincsen, tartóztassa fel, árujukat vegye lajstromba, ellenben az érvényes okmánnyal rendelkezőket “ne bántsa”. Ezt az utasítást szegte meg, a vád szerint, Kerekes Balázs, amikor a felperest érvényes levele dacára elfogta, és tizenkét napig fogva tartatta, minden áruját - melyet a későbbiekben tételesen felsorol - lefoglalta és elvitte. Kármány aga hiába kérte, hogy áruit tanúk előtt lajstromba vegye, és alperest javaival egyetemben vigye a fejedelem színe elé48. A cselekmény több olyan elemet - a felperes érvényes menlevelének (salvus conductus) megsértése, az egyedül úton lévő kifosztása és fogságba vetése - foglal magába, melyek külön-külön is az adott bíróság elé vonhatóvá teszik a pert és kimerítik a hatalmaskodás fogalmát is49. Az ítélet A forrás csonkasága következtében a hozott végzés ismeretlen és ez az 47 Érdemes röviden összefoglalni az ügy köztörténeti hátterét. 1592. VI. 10. Hodor csausz érkezett fermánnal Báthory Zsigmondhoz, minek értelmében a szultán Áron moldvai vajdát letette, ezért ha az Erdélyen át menekülne, fogassa el, és kincsével küldesse be a Portára. Áron azonban egyenesen Konstantinápolyba indult, de Szinán a város előtt elfogta, és vasba verve vitte a szultán elé, aki miután haragjában le akarta tenni Szinánt., “megsajnálta Áront”, és a fejedelemségbe a korábbi feltételekkel visszahelyezte.” Eközben egy bizonyos Péter, Sándor vajda fiának adva ki magát Lengyel- és Oroszországban felfogadott kozákokkal lerohanta Jászvásárt, elfoglalta a vajdai széket, követeket küldött Erdélybe és a Portára, ahol adófizetést ajánlott, de elutasították. A Porta egy csapat élén Moldvába küldte Áront s megparancsolta a fejedelemnek, hogy ő is indítson hadakat Moldvába. Báthory Zsigmond fővezérré Sibrik Gáspárt, udvari katonaságának kapitányát /aulae militum praefectus/ nevezte ki, aki minden ellenállás nélkül átkelt a havasokon, egyenesen Jászvásár ellen ment. Péter - miután kivezette csapatait a város mögé és csatára készült, ám zömében erdélyi gyalogsága cserbenhagyta, - fogságba esett. /1592. X. 11./. Véli bég bevonult Jászvásárba /X. 15./, visszahelyezte Áront. Pétert, akit az erdélyiek kiadtak, Áron kérésére, orrát levágva, megcsonkítják, majd a szultán parancsára Konstantinápolyban, vaskampóra akasztva kivégzik. EOE III. 288-289. Baranyay 1982. 70-73. p. 48 “Akkoris kenalta ezzel Balas wramat, ne ved el egy marhamat, hanem it Birak polgárok wadnak, jámborok wadnak hiuasd eleo eoket, es azok eleot zamzerint yrasd lagistromba minden marhamat es marham mellet en magamatis wygy eo Nag[yság]a eleibe, minden marhamat fel Íratlan fel rakta es el hozta, en magamat penig fogwa hagiot ott.” Lásd Függelék. 49 A 1486. évi törvényben meghatározott esetek közül az egyedül úton lévő egyedül lévő általi kifosztása (si solus a solo in itinere nullo spectante spoliaretur) kitétel áll a Kerekes Balázs által elkövetett cselekményhez legközelebb, bár itt is van a törvénytől eltérő mbzzanat, hiszen a cselekmény jellegéből fakadóan szinte biztosra vehető, hogy Kerekes Balázs nem egyedül követte el tettét és a kereskedő sem egyedül utazott. DRH Decreta Regni Hungáriáé Gesetze und Verordnungen Ungarns 1458-1490. Francisci Döry collectionem manuscriptam additamnetis auxerunt, comentariis notisque illustraverunt Georgius Bónis, Geisa Érszegi, Susanna Teke. Bp., 1989. II. 277. p.
