Diaconescu, Marius (szerk.): Mediaevalia Transilvanica 1999 (3. évfolyam, 1-2. szám)
Instituţii
Királyi emberek Valkó megyében 75 csupán két olyan esetet találtunk, amely nem volt besorolható egyik kategóriába sem5. Merőben más a névtípusok megoszlása az 1401-1450 közötti időszakban. A 198 esetet osztályozva ezt találjuk: Vagyis birtoknevet ekkor már gyakorlatilag minden esetben találunk, az apa neve viszont eltűnőben van. Csakugyan, 1439 után szinte nem találkozunk vele többé. A két későbbi kivételt valószínűleg az magyarázza, hogy a személy azonosításához a szokásos elemek nem voltak elegendők. (Az is elképzelhető, de eseteinkben nem igazolható, hogy a -fi típusú családnevek korai előfordulásait kell látnunk bennük.) Az 1450-1526 közötti időszakot az eddigieknél jóval gazdagabb névanyag, 448 eset alapján vizsgálhatjuk. Megoszlásuk, egyelőre pusztán a formai jegyek (azaz a név latinul leírt formája) alapján így fest: keresztnév + birtoknév6 305 (68 %) keresztnév + "ragadványnév" + birtoknév 124 (28 %) keresztnév + "ragadványnév" 19 (4 %) Első tekintetre úgy tűnik, hogy ugyanaz a névtípus dominál, mint az előző korszakban, csak még nagyobb mértékben. Ezen kívül jelentősen megnőtt annak a névelemnek az aránya, amely a korábbi ragadványnevekre emlékeztet. A fogalmat azonban idézőjelbe kell tennünk, mert túlnyomó részük ekkor már nem ragadványnév, hanem családnév, a szó modem értelmében. Mi mutatja ezt? Elsősorban azok a nevek, amelyekben magyar -i képzővel ellátott birtoknév jelenik meg. Névanyagunkban első példája ennek egy keltezetlen fogalmazvány az 1474-78 közti évekből, amelyről más összefüggésben még szó lesz. Ebben az öt királyi ember közül egynek a neve Georgius Rwchy alakban olvasható, nyilvánvalóan a szokásos Georgius de Rwch helyett. 1484-től kezdve a hivatalos iratokban is elő-előfordulnak a hasonlóan, azaz csak magyarul leírt nevek (1484: Bathy, 1493: Malony, 1515: Panythy)\ ahol tehát a latin de + helynév névformát egyedül annak magyar nyelvű formája helyettesítette.7 Valószínű, hogy ezeket már családnévnek tekintették, ezért írták magyarul. Pontosan ugyanekkor tűnik fel ugyanis a három elemű neveknek ama új típusa, amelyben a birtoknév mellett a fő 5 1380: Paulus Thabor filius Johannis filii Thabor, Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai fényképgyűjtemény (alább: DF) 265 585; 1392: Johannes filius Martini filii Nicolai Kencher [=Kcchcr] de Radouan, Dl. 7767. 6 Két esetben az apa nevével együtt, ld. előbb. 7 [1474-78]: DF 265 729; 1484: DF 285 278; 1493: DF 233 475; 1515: DF 265 636. keresztnév + birtoknév keresztnév + apa neve + birtoknév keresztnév + ragadványnév + birtoknév egyéb 111 (56%) 62 (31 %) 20 (10 %) 5 (3 %)
