Diaconescu, Marius (szerk.): Mediaevalia Transilvanica 1999 (3. évfolyam, 1-2. szám)
Instituţii
74 Engel Pál 2. A névforma Nyilvánvaló, hogy a hatósági iratban egyértelműen kellett megjelölni, ki az a személy, akire az utasítás vonatkozik, a névhasználatot azonban nem befolyásolták más tényezők, például birtokjogi megfontolások. Többé-kevésbé biztosnak látszik, hogy a királyi emberek névsoraiban azokát a neveiket olvashatjuk, amelyeket a közösség ténylegesen használt, hogy másoktól megkülönböztesse őket. (A jogi aktusok többi szereplőjéről ez nem mindig állítható ilyen bizonyosan.) Ezért ezek a listák, legalább is a nemesség körében, alighanem a legfontosabb forrásai az élő névhasználatnak, nem érdektelen tehát ebből a szempontból is szemügyre venni őket. A 14. században egy személy megkülönböztetésének közismerten két leggyakoribb módja lakóhelyének és/vagy apja keresztnevének a megadása volt. A nemesek ekkoriban még kizárólag saját birtokukon laktak, a lakóhely és a családi birtok neve tehát egybeesett. Lehetett azonban ugyanannak a birtoknak több neve, a birtokosnak magának pedig több birtoka azaz - akár egyazon megyén belül is - több lakóhelye, tehát ugyanaz a személy egyidejűleg több nevet is viselhetett. E kettő - az apa és a lakóhely neve - mellett jóval ritkábban folyamodtak a harmadik lehetőséghez: valamiféle ragadványnévhez, amely ekkoriban még, akár a másik kettő, mindig a személyhez kapcsolódott, azaz nem öröklődött, és így nem vált még családnévvé. Statisztikánkban ebben az időszakban (1321-1400) 233 esetben fordul elő királyi ember. (Ugyanannak a személynek minden említését külön számoltam.) Ezekben a keresztnéven kívül szerepel még birtoknév 213 esetben (91 %) az apa neve 135 esetben (58 %) ragadványnév 22 esetben (10 %) A ténylegesen használt nevek e három elem kombinációiból adódtak. A kombinációk megoszlása gyakoriság szerint az alábbi: keresztnév + apa neve + birtoknév 117(50 %) keresztnév + birtoknév 77(33 %) keresztnév + ragadványnév + birtoknév 18(8 %) keresztnév + apa neve 16(7 %) keresztnév + ragadványnév 3(1 %) egyéb 2(1 %) Mint látszik, a korszak jellegzetes azonosító neve a háromelemű név, amelyben tehát mind a birtok (lakóhely), mint az apa nevét feltüntették. Feltűnő, hogy a lehetséges három elemű kombinációk közül egy nem fordul elő: a keresztnév + ragadványnév + apa neve, amely egyéb korabeli forrásból természetesen ismert, de a névadásnak úgy látszik nagyon ritka formája volt. És