Szőcs Péter Levente (szerk.): Căpleni. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2009)
Vestigh arheologice - Régészeti leletek
Vestigii arheologice Pe teritoriul comunei Căpleni, aşezat pe malul fostei mlaştini Ecedea, se află numeroasele vestigii arheologice. Primele descoperiri de pe teritoriul comunei au fost semnalate cu ocazia marilor lucrări de desecare a mlaştinii Ecedea, întreprinse la finele secolului al XIX-lea. Un număr mare de descoperiri a mai ieşit la iveală cu ocazia lucrărilor de hidroamelioraţii realizate între anii 1980-1986. Cu acea ocazie, lucrările de canalizare a pârâului Poşta şi a râului Crasna au deranjat locul mai multor situri arheologice, scoţând la lumină vestigii din mai multe epoci. Locuirea teritoriului comunei Căpleni începe după procesul de neolitizare, odată cu cultura Criş-Starcevo. Pe parcursul epocii neolitice mijlocii, teritoriul comunei a fost intens locuit de către civilizaţia numită „grupul Pişcolt” (faza a Il-a şi a IlI-a). Aşezările acesteia au fost documentate prin complexe arheologice de tipul: gropi menajere, urme de locuinţe, cuptoare de ars ceramică (în groapă). Materialele arheologice descoperite în ele sunt reprezentate de fragmente ceramice ornamentate cu desene frumoase, pictate cu bitum negru, precum şi topoare de piatră, măciuci de piatră şi şlefuitoare. Astfel de materiale arheologice au fost descoperite în zonele Reök-tag, pe marginea Canalului Poştei şi pe teritoriul cimitirului reformat şi a cimitirului 2 Régészeti leletek Az egykori Ecsedi-láp partján fekvő Kaplony község területén számos régészeti lelet került elő. A község területén legkorábban talált régészeti leletek az Ecsedi-láp 19. század végi lecsapolásakor kerültek elő. Jelentős részüket viszont az 1980 és 1986 között végzet vízszabályozási munkálatok alkalmával fedezték fel. Ekkor a Posta patak és a Kraszna folyó csatornájának ásásakor számos régészeti lelőhelyet bolygattak meg, és több, különböző korszakból származó lelet került napvilágra. Kaplony területe a vidék neolitizációja során vált lakottá: a Körös-Starcevo kultúra népessége telepedett itt meg. Az újkőkor középső szakasza során megnövekedett a terület népessége: a Piskolt csoport II. és III. fázisához tartozó több telepet is sikerült azonosítani. A telepek létére hulladékgödrök, lakóháznyomok és kerámiaégető gödrök utalnak, amelyekből sok, fekete bitumenes festéssel szépen díszített kerámiatöredék, kőbalta, buzogány és őrlőkő került elő. Különösen sok lelet bukkant a felszínre a Posta patak medrének szabályozásakor, valamint a Reök-tagban és a református, illetve a római katolikus temetőkben. Ez utóbbi szélén, a Kaplony-Kálmánd út bal oldalán egy érdekes régészeti objektum került elő ebből a korszakból. Számos kőeszköz és szépen festett kerámia (tálak és tárlóedények) mellett egy gömbtestű edény is felszínre került, falát reliefszerűen kiemelke-
